Szelevényi Ákos, Závada Péter és zenésztársaik koncertje az Urániában.

Zene és szó különleges találkozójára kerül sor február 3-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol Szelevényi Ákos (Akosh S.) szaxofonművész és zenésztársai együtt lépnek színpadra a fiatal írónemzedék egyik elismert költőjével, Závada Péterrel, a február 1-5. között rendezett 4. Uránia Filmnapok alkalmából. Az improvizatív előadás vezérmotívuma illeszkedik majd a filmünnep központi témájához, a montázshoz.

Szelevényi erre az alkalomra Závada mellett a fiatal magyar jazz-generáció kimagasló alakjait kérte fel közreműködőnek, így a produkcióban társuk lesz Porteleki Áron (dob, brácsa és ütőhangszerek), Ajtai Péter (nagybőgő, ütőhangszerek) és Miklós Szilveszter (dob, gongok és ütőhangszerek) is. A Párizsból nemrég hazatért Szelevényi zenei világát a különleges hangszerek és hangzások jellemzik, bár koncertjein a főszereplő általában a tenorszaxofon, melyen az est hangulatától függően szólaltat meg szabadon jazz- és népzenei ihletésű dallamokat. „Nem az a lényeg, hogy milyen stílusú a zene, hanem hogy mit közvetít a hang minőségén keresztül” – mondta egy interjúban. Produkciója nem egyszer csatlakozik társművészetekhez, irodalomhoz, filmhez, ilyen volt például tavaly őszi fellépése az Urániában, az Elégia - Hommage à Huszárik.

Február 3-án este „A zene szava” címmel a kortárs költészet és a kortárs szabad zene közti lehetséges kapcsolatokkal kísérletezik. Különleges, egzotikus hangszerparkot szólaltat meg zenésztársaival. A világ különböző tájairól összegyűjtött hangszerei (fafúvósok, vietnami szertartásgongok, tibeti hangtálak, zitherek, gardonok) nagyrészt most először lesznek hallhatók Magyarországon. Ebben az érdekes montázsprodukcióban a „zenei hangszőnyegek” teret hagynak majd a versnek is. Ezeken a pontokon lép be a produkcióba Závada Péter.
Závada, aki egyébként maga is zenél és alapító tagja az Akkezdet phiai nevű underground hiphop csapatnak, az Urániában olyan újabb műveiből recitál, amelyek töredékességükkel illeszkednek a montázsszerkezethez, és tematikailag a nézés, a film és a színház esztétikájához kapcsolódnak. Köztük szerepel például a Műút folyóiratban nemrég megjelent A néma súgó című vers vagy az ÉS-ben tavaly év végén napvilágot látott Voluptas és Curiositas című versciklus.

A 4. Uránia Filmnapok keretében színpadra kerülő produkció olyan filmtörténeti klasszikusok közé ékelődik, mint Eizenstein Patyomkin páncélosa és Ingmar Bergan Personája. Az irodalom a filmnapok más programjaiban is szerephez jut, például a Film és irodalom találkozása a montázsasztalon című összeállításban, amely Enyedi Ildikó Téli hadjárat és Szemző Tibor Láthatatlan történet című művét szerepelteti, az előbbi Füst Milán, az utóbbi Hamvas Béla írásaira épül.