Már az előzetes is lelövi a film legnagyobb poénját: VALAKI, valószínűleg egy lélek vagy egy szellem nézőpontján keresztül követjük végig az egész sztorit. Aztán kiírják a rendező nevét: Steven Soderbergh, és tudjuk, hogy valami szokatlant, talán izgalmasat, de biztosan érdekes filmet kapunk, ha beülünk a moziba. Soderbergh hatalmas költségvetésű gigaprodukciókat és emberi méretű szerelemprojekteket készít felváltva.

Március 29-én mutatja be a budapesti Centrál Színház az Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró filmrendező, az Erőszakik forgatókönyvírója és a Három óriásplakát Ebbing határábanrendezője, Martin McDonagh fekete komédiáját, A kriplit.
Tizenhét évvel ezelőtt egy viharos éjjelen maradt árván Billy. A végtagbénulással küzdő kamasznak lehetősége nyílik új életet kezdeni, mikor megtudja, hogy a szomszéd szigeten hollywoodi filmforgatás készül. A címszerepet Szécsi Bence alakítja. Puskás Dávid bemutatkozó rendezésében édesanyja, Básti Juli és Mucsi Zoltán először szerepel együtt színpadon.
A kripli cselekménye az írországi Inishmaan parányi szigetén játszódik 1934-ben. Itt él a tizenhét éves, kacskakezű-lábú árvagyerek, Billy, akit két nagynénje nevel. Mikor a fiú megtudja, hogy a szomszéd szigeten hollywoodi filmforgatás készül, ő is felkerekedik, hogy meneküljön a szegénységtől és a falubeliek gúnyolódásától. Ő is filmsztár szeretne lenni...
Puskás Dávid bemutatkozó rendezésében édesanyja, Básti Juli és Mucsi Zoltán először szerepelnek együtt. A címszerepet Szécsi Bence alakítja, a további szerepekben olyan nagyszerű színészeket láthatunk majd, mint Magyar Attila, Szabó-Kimmel Tamás, Hermányi Mariann, Pálfi Kata, Mészáros András és Lukács Ádám. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kovács Andrea, az előadás zenéjét pedig a rendező, Puskás Dávid komponálja.
Martin McDonagh a kortárs dráma csodagyereke. 1970-ben született Londonban, ahol máig is él. 16 éves korában abbahagyta az iskolát és tévénézéssel valamint rádiójátékok írásával foglalatoskodott, amelyekből huszonkettőt visszautasított a BBC. Első darabját, a Leenane szépét 1996-ban nyolc nap alatt írta. A kripliszintén ebben az évben született. Csak Shakespeare-nek sikerült előtte, ami Martin McDonaghnak: 1997-ben egyszerre négy darabja futott Londonban.
Színházi munkái mellett talán még többen ismerik filmes pályafutását. 2009-ben Oscar- és BAFTA díjra is jelölték első egész estés mozifilmje, az Erőszakik eredeti forgatókönyvéért. 2017-es rendezése, a Három óriásplakát Ebbing határában a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, és jelölték a fesztivál nagydíjára, az Arany Oroszlánra. Öt BAFTA-díjat és négy Golden Globe-díjat nyert el, köztük a legjobb film, forgatókönyv, női főszereplő és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. A 90. Oscar-gálán hét Oscar-díjrajelölték, ebből Frances McDormand a legjobb női főszereplő díjat, Sam Rockwell pedig a legjobb férfi mellékszereplő díjat kapta meg. Legutóbbi filmjét, a Sziget szellemét tíz BAFTA-díjra, nyolc Golden Globe-díjra, öt Screen Actors Guild-díjra és kilenc Oscar-díjra jelölték.
“A kripli világa borús, az életre kevéssé alkalmas szigeti világ, ahol minden nehézség dacára, emberek élnek, és mint minden ember, ők is a boldogságot keresik. Ez az ellentét valamint Martin McDonagh sötét és brilliáns humora, a számkivetettség témája fogott meg leginkább a darabban, melynek színpadra viteléhez elképesztő csapat verbuválódott. Ajánlom az előadást mindenkinek, aki szeret nevetni, aki érezte már magát egyedül, vagy akár csak szeretné látni Básti Julit és Mucsi Zoltánt együtt a színpadon” – nyilatkozta az előadás rendezője, Puskás Dávid.
Puskás Dávid 2018-ban kezdte meg a tanulmányait a New York Film Akadémián bátyjával, Samuval. 2019-ben transzferált a Los Angeles-i kampuszra, ahol a program hátralévő három évét töltötte. „Az egyetem nagy előnye volt, hogy szorosan együtt tartotta a párhuzamos osztályba járó filmkészítőket és minket, színészeket, így egyszerű volt az átjárás és gyakoriak a közös munkák. Elég gyorsan felálltak a “csapatok”, akikkel együtt dolgoztunk, és nagy örömömre engem pont az a három filmes szemelt ki a negyvenből, akikkel én is akartam dolgozni. Jók voltak a szakórák reggeltől estig, utána pedig már rohantam is forgatni akár reggelig, csak hogy másnap kezdődjön minden elölről” – tudjuk meg a debütáló rendezőtől.