Kolozsvár a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb bástyája.

Tamási Áron színműve, az Ősvigasztalás két rangos erdélyi művészeti fesztiválra is meghívást kapott, Kolozsváron és Szatmárnémetiben játssza a Békéscsabai Jókai Színház. A vendégszereplés jelentőségéről Béres Lászlóval, az előadás rendezőjével beszélgetett Niedzielsky Katalin.

A Kossuth-díjas író drámájának tavaly őszi premierje nagy sikert aratott a Sík Ferenc Kamaraszínházban, a budapesti Nemzeti Színházban, a negyvenes előadásszám már eddig is méltán szép utóéletet jelent. Augusztus 23-án a IX. Kolozsvári Magyar Napokon, 24-én pedig a XVII. Partiumi Magyar Napokon játsszák a darabot. Meghívás és pályázati támogatás tette lehetővé az erdélyi turnét.

„- Mit lehet tudni a meghívás előzményeiről?
- Három évvel ezelőtt a Bernarda Alba házával már jártunk hasonló turnén Kolozsváron és Szatmárnémetiben, részt vettünk mindkét jelentős fesztiválon. A meghívás személyes kapcsolatoknak köszönhetően jöhetett létre. Dolgozom a Kolozsvári Operában művészeti tanácsadóként, az operában és a színházban is rendeztem nagysikerű, nagyvisszhangú előadásokat, mint a Légy jó mindhalálig, vagy a Valahol Európában. Ezek olyan előadások, amelyekben sok gyermek szerepel, és mindkettő 25-30 előadást megért. Kolozsváron társadalmi eseménnyé vált a színházlátogatás, folyamatosan zsúfolt a nézőtér, teltházzal megy az előadás. Azt mondják: „Ciki, ha nem láttad!” Az Ősvigasztalás magyarországi utóéletéhez tartozik még, hogy október 29-én újra játsszuk a Nemzeti Színházban.

- A Kolozsvári Magyar Napok szervezői tehát ismerőshöz fordultak, az előadások meghívásakor biztosra mentek.
- Ismerjük egymást valóban, látták az előadásokat. A Bernarda Alba háza után, az Ősvigasztalás próbái elején Gergely Balázs főszervező már jelezte, hogy jönni kell.

- Nagyon rangos kulturális eseménysorozatról van szó, amelynek súlyát emelik a történelmi évfordulók: a Mátyás emlékév és a tordai vallásszabadság kinyilvánításának évfordulója. Az Ősvigasztalás tartalma, mondandója igazán odavaló, hiszen az előadás kellőképp emelkedett.
- A kolozsvári program kezdettől nagyszabású eseménysorozatként indult, de mára Erdély egyik legnagyobb összművészeti fesztiváljává, talán a legnagyobbá nőtte ki magát. Kolozsvár Erdély szellemi, kulturális központja, most Mátyás évfordulót is ünnepelünk, amin részt venni valódi megtiszteltetés.

- A darab felejthetetlen leckét ad az értékeinkhez, a gyökereinkhez való ragaszkodásból, az összetartozás erejéből.
- Igen, erre biztos fogadóképes is lesz a közönség, én ebben bízom. A kolozsvári közönség értő, művészetértő, a magas igényeket is értő és elváró publikum. S az előadásunk külön bája, hogy erdélyi, vajdasági, kárpátaljai színészek, művészek együtt hoztuk létre, és a bemutató még a Tamási évforduló előtt is tiszteleg. Ugyanakkor a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdióterében játsszunk, és ez a színház nemcsak az erdélyi, hanem az egész magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb bástyája, ahol román és magyar nyelven meghatározó műveket adnak elő. Nem véletlen, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Tompa Gábor pár hónapja az Európai Színházi Unió elnöke is. Tehát olyan közegben, kiemelkedő művészeti centrumban játsszunk, ahol nagyon magas színvonalú művészeti tevékenység folyik, ahol a legnagyobbak rendeznek, és ezért is külön elismerés, hogy ott lehetünk.

- Kolozsvár után a Partiumi Magyar Napokra utaznak.
- Szatmárnémetiben a kolozsvárihoz hasonló programsorozat zajlik, mindkét helyszínen egy-egy előadást tartunk. Érdekesség, hogy nemcsak az Ősvigasztalást visszük Erdélybe, hanem a Napsugár Bábszínház is ott vendégszerepel a Rongy Elek, a példakép című előadásával. Augusztus 25-én Kolozsváron, 26-án pedig Szatmárnémetiben lesz bábelőadás. Veress Zoltán erdélyi magyar költő írta a mesét, és az előadást két éve rendeztem Békéscsabán. Nagyon szereti a közönség, folyamatosan játsszák, és most mindkét erdélyi helyszínre Béres előadásokat viszünk.” (Niedzielsky Katalin)