2018. november 21. - szerda

Csernus és a Montmartre - Egy műterem titkai

Kinyomtatom...
részlet a kiállításból

KOGART kiállítás a Várkert Bazár Testőrpalotájában.

Párizsi éjszakák, boksztermek világa, aktok, repülő- és tengeralattjáró modellek, E.A. Poe művei ihlette képek tűnnek fel a világhírű magyar festőművész, Csernus Tibor (1927– 2007) egykori műtermének és hagyatékának anyagából összeállított legfrissebb KOGART kiállításon. Az október 18-án a Várkert Bazár Testőrpalotájában megnyílt tárlat az 50-es évek végétől a francia fővárosban emigrációban dolgozó festő alkotói folyamataiba enged betekintést, bemutatva a művész sokrétűségét, megidézve a Montmartre világát és Csernus szűkebb környezetét a híres-hírhedt Bateau-Lavoirban lévő műterem világát. A műterem teljes anyagát és a hagyatékot kezelő Kovács Gábor Művészeti Alapítvány ezúttal a művész párizsi világára és műtermének titkaira, eddig be nem mutatott alkotásaira és alkotói folyamataira helyezi a hangsúlyt. 

Skiccek, vázlatok, a művész által épített repülőgép és tengeralattjárómodellek, tanulmányok és könyvillusztrációk mutatják be Csernus Tibor alkotói sokszínűségét, de a kiállított anyagból egy-egy nagy kompozíció születésének folyamata is nyomon követhető. A tematikus egységekben megjelennek a fülledt párizsi éjszakák, a nagyváros kávézóinak, bárjainak világa, visszaköszön a műterem miliője, virtuóz aktképek sorozatával találkozhatunk. A gondosan összerakott modellekből és gépek ihlette művekből képet kaphatunk Csernus technikához fűződő viszonyáról, ugyanakkor egy sajátos világ tárul elénk az E.A. Poe írásaitól ihletett művek sorozatából. Ezek az alkotások részben bepillantást engednek munkásságának néhány meghatározó, de eddig alig feldolgozott részébe, amilyen például az itthon és Párizsban is nagy sikerrel folytatott könyvillusztrátori tevékenysége, vagy rávilágítanak sokrétű technikai tudására, sajátos alkotói módszereire, ahogyan alakította, érlelte, fejlesztette azokat a képrészleteket, mozdulatokat, figurakapcsolódásokat, amiket aztán nagyobb kompozícióin megfestett.

Párizs árnyai
Habár a városkép, az utcai forgatag Csernusnak már az 50-es években Budapesten festett műveiben is megjelent (pl. Taxiállomás, 1954), számára a nagyvárost mindenekelőtt Párizs jelentette, ezen belül pedig a híres-hírhedt Montmartre művésznegyede, vagyis lakóhelyének környéke. Míg azonban a 70-es évek hiperrealista utcaképei (pl. Lányok farmernadrágban az utcán, 1971) a nappali fényben fürdő házak tövében összetorlódott, ráérősen bámészkodó, vásárolgató vagy sietősen haladó embereket ábrázolnak, addig a 90-es években festett városi jeleneteken elsősorban a bárok, kávéházak környékének éjszakai élete köszön vissza. A napfényt felváltják a villanylámpák és neonok kísérteties fényei, a turisták és járókelők helyett utcalányok, züllött bohémek, rosszarcú figurák bukkannak elő a homályos sarkokból, árnyékos kapualjakból, mintha csak egy film noir szereplői lennének.
Külön sorozatot alkot a műterméhez közeli Place Émile-Goudeau mindig turistáktól és fiataloktól nyüzsgő életének témája. Ezeken az impulzív látvány festészettel való rögzítése volt a célja. A személyessé változtatott nagyvárosi életképek szereplője sokszor önmaga, így a képek festett naplóvá állnak össze. A spontán hatású kompozíciók berántják a nézőt a jelenetbe, a szereplők fixírozzák, taglejtésükkel bevonják az eseményekbe, nem maradhat közömbös szemlélő, miközben Csernus folyamatosan leleplezi ennek az életközeli világnak a festett jellegét.

Magyar festő Párizsban
Csernus Tibor egy kis magyar faluból, Kondorosról származott, de Párizsban találta meg a számára legmegfelelőbb szellemi kisugárzást, a Bateau-Lavoir („Mosoda-hajó”) műteremházban, ahol egykor Picasso és Braque is dolgoztak. A Montmartre-on lévő műtermének magányában is mindvégig megmaradt magyar festőnek, miközben a hagyományokra oly fogékony újítóként a tradíció áramába vetette magát. Munkássága jól elkülöníthető, stilárisan egészen változatos periódusokra osztható, azonban e korszakok szervesen fejlődtek egymásból.
Csernus hatalmas életműve a posztimpresszionizmust és a francia avantgárdot ötvöző festészettől a szürnaturalizmuson, majd a hiperrealizmuson, később a neobarokk Caravaggio parafrázisokon át az egészen szabad és áramló expresszív festészetig terjed. Az örökösen kereső-kísérletező művész szenvedélyesen kutatta a festészet lehetőségeit, a tradíció újraértelmezésének módszereit.

A kiállítást a Várkert Bazár Testőrpalotájának 3. emeletén berendezett Csernus Tibor emlékműterem teszi teljessé, melybe belépve a látogató bepillantást nyerhet nemcsak a művész mindennapjainak legszűkebb környezetébe, hanem rajta keresztül megismerkedhet a páratlan életmű tárgyi hátterével is.
A kiállítás megtekinthető: 2018. október 18 - január 27. között.
Várkert Bazár Testőrpalota 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.

Saját értékelésem: Nincs Mások értékelései: 2.5 (2 szavazat)

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Csernus Tibor és Juhász Ferenc

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket!

plakát

A Lenin-kultusz és Vlagyimir Iljics kortárs átirataiból nyílik kiállítás Hódmezővásárhelyen.

plakát

Számos pompás corvina és más díszkódex érkezett magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, New Yorktól Párizson keresztül Bécsig az Országos Széchényi Könyvtárba.