Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét mutatja be a városliget intézmény.

Az új év kezdetekor megtartott „népszámlálás” szerint az intézmény állatállománya jelenleg pontosan 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll. Ezzel Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, sőt, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számít. Az emlősöket 131 faj 1312 egyede, a madarakat 152 faj 1225 egyede, a hüllőket 125 faj 831 egyede, a kétéltűeket 32 faj 321 egyede, a különféle halakat pedig 204 faj 4340 egyede képviseli az Állatkertben. A gerinctelenek közül 206 különféle fajjal foglalkoznak, amelyek közül 102 faj esetében van egyedi nyilvántartás, 646 egyedre. További 104 gerinctelen faj – elsősorban nagy egyedszámban tartott rovarok – esetében viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért ezek az állatok tenyészetenként szerepelnek a leltárban.

A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 132 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható.
Más állatkertekkel összehasonlítva a 856 állatfaj meglehetősen soknak számít. A hazai állatkertek közül egyértelműen a budapestiben találkozhat a legtöbb féle állattal a nagyközönség, sőt mi több, a magyar főváros állatkertje európai összehasonlításban is a fajokban leggazdagabb állatkertek közé tartozik.

A fajok nagy száma mellett fontos megemlíteni azt is, hogy a bemutatott állatok változatos állatcsoportokat képviselnek. Mint ismeretes, sok állatkertben az emlősökön és a madarakon kívül az állatvilág más csoportjaival csak elvétve, nagyon kis fajszámmal találkozhatnak a látogatók. Budapesten viszont igyekeznek minél szélesebb keresztmetszetet bemutatni az élővilág sokféleségéből. Az intézménynek ez a célkitűzése egyébként már több mint száz éves, és eredetileg az intézményt 1911 és 1919 között irányító egykori igazgató, Lendl Adolf nevéhez fűződik. Lendl ugyanis már a XX. század első éveiben megfogalmazta e sokféleség bemutatásának fontosságát, s ezzel több mint fél évszázaddal megelőzte korát, hiszen a biodiverzitás, az élet sokféleségének témaköre a nemzetközi szakmai életben csak az 1970-es évektől kezdve vált a közbeszéd tárgyává.

Lendl koncepciója egyébként nemcsak az állatokra, hanem a növényvilágra is kiterjedt, így a városliget intézmény több mint egy évszázada nemcsak állat-, hanem egyszersmind növénykert is. A bemutatott növényfajok és változatok száma a négyezret is eléri. A változatos zoolgógiai és botanikai gyűjtemény is hozzájárult ahhoz, hogy az állatkertészeti berkekben mértékadónak tekintett ún. Sheridan-listán, amely Európa 110 vezető állatkertjeit pontozza és rangsorolja, a Fővárosi Állat- és Növénykert a hazai állatkertek közül a legmagasabb pontszámot kapta, s az összeurópai mezőnyben is az előkelő 17. helyen áll, Koppenhágával és Dublinnal holtversenyben.