Zenés mesejáték – ősbemutató február 18-án a Békéscsabai Jókai Színházban.

A magyar népmesekincs érdekes módon egyetlen valóban létező uralkodónkat, Mátyás királyt részesítette abban a szerencsés megtiszteltetésben, hogy számtalan mesés kalandnak a főszereplőjévé tette.

Az igazmondó juhász történetében, ha nem is főszereplő, de fontos szereppel bíró személy a középkori magyar király, akinek van egy igazmondó juhásza és egy aranybáránya. Burkus király, az örök szomszéd kételkedik abban, hogy valóban van-e olyan juhász a világon, aki mindig igazat mond. És arra a következtetésre jut, hogy nincs. Fogadást köt Mátyás királlyal, hogy ő bizony hazugságon kapja a juhászt. Ami ő magának nem sikerül, mert a juhász azonnal átlát az álruhás király megvesztegetési mesterkedésén, az sikerül a lányának: az igazmondó juhász – a lány szépsége és némi borocska bódító hatására – az aranyszőrű bárányt feketére cseréli. Kijózanodván azonban szembe kell néznie azzal a nem könnyű feladvánnyal, mit mond majd Mátyás királynak a történtekről úgy, hogy még hazudnia se kelljen. Nem lenne azonban mese a mese, ha nem találná ki a trónterembe érve a leleményes megoldást, és nem lenne Mátyás király Mátyás király, ha nemcsak igazságos uralkodó lenne, hanem olyan is, akinek mindig igaza van!

Zalán Tibor színpadra álmodott meséjéhez Szarka Gyula Kossuth–díjas zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagjának kiváló zenéje párosul. A mesedarabban Mátyás királyt Nagy Róbert, Beatrix királynét Komáromi Anett, Burkus királyt Mészáros Mihály, Izabella lányát Csonka Dóra játssza. Kobak udvari bolond kettős szereposztásban Kopanyicza András és Józsa Bence színészhallgató, Pörge Péter juhász Puskás Dániel szh. lesz, az aranyszőrű bárány alakjában Nádra Kitti lép színpadra. (Seregi Zoltán igazgató)
Rendező: Karczag Ferenc Jászai Mari-díjas