Többezren látták a Csíksomlyói passiót Esztergomban.

Csaknem pontosan egy évvel a katartikus csíksomlyói előadás után, egy másik szakrális helyszínen, az Esztergomi Bazilika előtti téren adta elő a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Csíksomlyói passiót augusztus 19-én. Tizenhat színész és százharminc táncos játszotta el többezer néző előtt a Nemzeti Színházban 2017-ben bemutatott Csíksomlyói passió szabadtéri változatát Esztergomban. Ahogy tavaly a dráma címadó helyszínén, úgy az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház előtt is nagy sikert aratott, és igazi közösségi élményt nyújtott az előadás.

Az volt a célom, hogy a néző az alkotókkal együtt tanúja legyen, újraélje a krisztusi szenvedéstörténetet – fogalmazott Vidnyánszky Attila, a Csíksomlyói passió rendezője, hangsúlyozva, hogy a Nemzeti Színházban és az augusztus 19-én Esztergomban látható előadás mintájául szolgáló misztériumjátékoknak és a ferences iskoladrámáknak a hitélmény megújítása volt az eredeti célja. – Ez személyes történet mindenki számára. Ugyanakkor egy ilyen előadás természetesen az együvé tartozást is hirdeti, vagyis közösségi aktus. A művészek és a közönség jó esetben egy közösséggé válik az előadás alatt. A darab utolsó gondolata jól összegzi fő üzenetünket. A Vándor, akit Berecz András alakít – Pázmány Péter nyomán – azt mondja: „Kicsi madaraknak bátorságos oltalma vagyon, ha a ragadozó ürümadarak elől tövisbe bújnak, mi is azért Krisztus koronájába fészket rakjunk, ott éljünk, hogy minden veszedelmektől és kísértetektől megmaradjunk.”

Az előadás szövege csíksomlyói passiójátékokból, Szőcs Géza írásaiból, és Berecz András által gyűjtött archaikus népénekekből és mesékből állt össze. 

A Csíksomlyó passió szerves része a tánc: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes negyvenöt táncosa mellett a Bem Néptáncegyüttes, a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes, a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes, a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes, és a Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes hetvenhárom táncosa lépett fel az esztergomi előadásban, melynek táncdramaturgja Zs. Vincze Zsuzsa, társrendező-koreográfusa a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán volt. A produkcióban közreműködött a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara és az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola kórusa is.

Az ingyenes szabadtéri előadás az Esztergomi Várszínházzal közös szervezésben valósult meg. A helyszínről Vidnyánszky Attila azt mondta:

Ahogy szimbolikus üzenete volt annak, hogy múlt évben a csíksomlyói Nyeregben adhattuk elő a passiót, úgy annak is, hogy most az egyik legfontosabb magyarországi szakrális helyszínen, az Esztergomi Bazilika előtt játszottuk az előadást. Fontosnak tartottam mindkét helyszínen, hogy helyi fiatalokat is bevonjunk a produkcióba, akik így magukénak érezhették az előadást, az pedig különösen lényeges, hogy tavaly rengeteg erdélyi, idén pedig - a szlovák határ közelsége miatt - sok felvidéki néző is látta a Csíksomlyói passiót, amely így a magyarság összetartozásának szimbóluma lett.