André Kertész-fotók a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből 2019. október 6-ig látogatható.

A világhírű fotóművész Kertész Andor néven 1894. július 2-án született Budapesten. 125 éve született André Kertész, illetve Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezünk.

E két jelentős dátum az alkalom arra, hogy most rendezze meg a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származó fényképekből az André Kertész kiállítást. Ennek itt és most annál is inkább helye van, mivel Kertész Adyt idéző Párizs sorozata nem épült be a nemzetközi ismertségébe, a teljes sorozat eddig egyben soha nem volt kiállítva.

A kiállítás koncepciója szerint a saját gyűjteményeiben (PIM, Kassák Múzeum, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) található Kertészre vonatkozó fotókat és dokumentumokat tárja a nagy nyilvánosság elé a múzeum. A Petőfi Irodalmi Múzeum szerencsésnek mondható: Bölöni György, Bajomi Lázár Endre, Kassák Lajos, Mirkovszky Mária és a Blattner Géza hagyatéka jelentős számú, több mint hetven Kertész fényképét juttatott a gyűjteménybe. A kiállításon az André Kertész által készített lírai, ellesett pillanatokat, tárgyakat, városrészleteket, portrékat, mozdulatművészeti képeket egészíti ki a néhány róla készült felvétel, levelei, hangja, és a párizsi tartózkodása egy évtizedének magyar vonatkozású dokumentumai.

A kiállítást megtekintve a francia fővárost benépesítő emigráns magyar művészek életébe is bepillantást nyerhetünk. Kiemelve Kertész és az író Bölöni György, valamint a festő Tihanyi Lajos barátságát, a sok közös együtt töltött alkalmat éppúgy, mint az újdonságával a francia avantgárd színházi életbe berobbanó Blattner-féle bábszínház előadásait, díszleteit, tagjainak felszabadult mulatozásait.

A Bölöni házaspár több könyvéhez is készített művészi fotográfiákat André Kertész. Legnagyobb közös munkájuk, Az igazi Ady című monográfiára, mely 1934-ben jelent meg Párizsban, Kertész 16 felvételével. André Kertészt Bölöniné, Itóka vitte el a Club des Belles Perdrix (A szép fogolymadarak klubja) társaságába egy láthatóan jó hangulatú ünnepi vacsorájára 1930 körül. A 11 felvételből álló képsorozat szinte teljesen ismeretlen a nemzetközi Kertész-irodalomban.

Szintén kevésbé ismertek azok a budapesti felvételek, amelyeken a fotográfus a mozdulatművészet jeles műhelyének, a Szentpál Olga alapította mozdulatművészeti stúdió, a Szentpál-iskolának tagjait örökítette meg 1935-ben.

Kevésbe ismert fotográfiái és keletkezésük körülményeinek ismerete teszi teljessé a fotózsurnalizmus atyjának oeuvre-jét. Olyan kincsek ezek, amelyek méltó módon tudják értelmezni, árnyalni a nemzetközi érdeklődésnek örvendő kertészi életművet.