2019. november 19-24., 14. Román Filmhét az Urániában

Az új hullám remekeivel és Nicolae Ceauşescu önéletrajzával.

A Budapesti Román Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködésében megvalósuló Román Filmhét idén, november 19. és 24. között összegző kiadással jelentkezik. A rendszerváltás 30. évfordulóján a visszatekintésé, az emlékezésé lesz a főszerep: a román új hullám kiemelkedő alkotásai mellett két rendkívüli dokumentumfilm – köztük a megrázó Nicolae Ceauşescu önéletrajza –, valamint a tavaly elhunyt Lucian Pintilie két klasszikus, egykor betiltott alkotása segít megidézni és megérteni a Ceauşescu-diktatúra természetrajzát. A filmhetet Corneliu Porumboiu Cannes-ban bemutatott krimivígjátéka, A hegyek szigete nyitja, melyet premier előtt láthat a magyar közönség.

A fiatal román film közel két évtizede élő lelkiismeretünk: élen jár a félmúlt történeteinek feltárásában, hétköznapi élettapasztalataink megfogalmazásában. A 14. Román Filmhéten a kétezres évek legsikeresebb román rendezőinek munkáiból láthatunk válogatást; többek között Cristian Mungiu, Cristi Puiu, Corneliu Porumboiu és Radu Muntean filmjei idézik elénk a rendszerváltó évek, az előzmények és a következmények történelmi tapasztalatát.

A filmhét nyitóeseménye Corneliu Porumboiu (a Rendészet, nyelvészet rendezője) új krimikomédiája, A hegyek szigete lesz, amely idén Cannes-ban mutatkozott be. A román új hullám meghatározó, abszurdra különösen fogékony rendezője ezúttal egy Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi típusú, ám hamisítatlanul kelet-európai környezetbe ágyazott átejtős történettel lepi meg a közönséget. Az alkotást a magyarországi premier előtt láthatja a filmhét közönsége. Porumboiu egy régebbi alkotása is mozivászonra kerül: a Volt-e vagy sem? egykori forradalmár főhőse és társasága 2005 karácsonyára készülve arra a kérdésre próbál választ találni, volt-e forradalom tizenhat évvel azelőtt? A romániai véres rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából több, a forradalom emlékét feldolgozó film is a válogatásba került. Így Radu Muntean 2006-os műve, a Jelszó: A papír kékre vált, amely 1989 végén a forradalmi események káoszában játszódik, és egy olyan katona éjszakáját örökíti meg, aki hazafiságból a forradalmárok oldalára szeretne átállni, dezertál, ám a forradalmárok tévedésből letartóztatják.

A rendszerváltás előtti időket is emlékezetes játékfilmek, díjnyertes alkotások idézik meg. A 2009-es Mesék az aranykorból című történelmi szkeccsfilm öt kis abszurd a kommunizmus korszakából, amikor az ideológia szemben állt a valósággal és a józan ésszel. A 4 hónap, 3 hét, 2 nap, Cristian Mungiu 2007-es, cannes-i Arany Pálma-nyertes filmje is a Ceauşescu-rezsimben játszódik. Két egyetemista lány megpróbál feketén orvost szerezni, hogy elvégeztessék egyikükön a tiltott abortuszt. Az állampárti diktatúra abszurd mechanizmusairól ad hírt a programban két legendás, egykor betiltott film is: a Helyszíni szemle és a Miért húzzák a harangokat?, melyekkel a román film- és színházművészet tavaly elhunyt rendezőóriására, Lucian Pintiliére is emlékezünk. Az 1968-ban készült Helyszíni szemle, amely a rendező talán legnagyobb visszhangot kiváltó alkotása, egy filmforgatásról, két kamaszfiú részeg randalírozásának pedagógiai célzatú, abszurd újrajátszatásáról szól. A Miért húzzák a harangokat?  pedig egy 1982-es, vérbő társadalmi szatíra Caragiale Farsang című regénye alapján.

A múltképet különleges dokumentumfilmek teszik teljessé: az archív anyagokra épülő, monumentális Nicolae Ceausescu önéletrajza 2010-ben készült, bravúrosan összeállított leleplező montázs a diktátorról, míg a játékosabb Chuck Norris a kommunizmus ellen arról mesél, mit jelentettek annak idején a feketén másolt, VHS-en terjesztett nyugati filmek.

A rendszerváltást követő évek szabadsága is megannyi társadalmi problémát szült. Cristi Puiu 2001-es, első játékfilmje, a Zseton és beton, amely szintén eredeti nyelven, magyar felirattal tekinthető meg a 14. Román Filmhéten, egy konstancai fiú bűnözővé válásának története. Az alkotást a román új hullám nyitófilmjeként tartják számon, és a cannes-i filmfesztiválon mutatták be 2001-ben.

Hirdetés