Ha már tíz év alatt, (…) az értékteremtő kezdeményezéseket ellehetetleníteni igyekvő sajátos hazai gyakorlat sem bírta térdre kényszeríteni a Nyugat Pluszt, hogyan is tehetné mindezt tönkre a koronavírus-járvány?

Ezekben a tragikusan nehéz órákban, bízunk-hiszünk abban, hogy – szeretett olvasóink és szerzőink, alkotóink számára egyaránt – szellemi-lelki gyógyírként hat a lap tavaszi száma, amely március 31-től a kiemelt terjesztési pontokra került – adta hírül a Nyugat Plusz Facebook oldala.

A címoldalon az Újnyugat Irodalmi Kör egy gyönyörű Kisteleki Dóra-illusztrációval búcsúzik a lap korábbi szerzőjétől, Csukás Istvántól. Varga Imre Totem című haikuja is itt olvasható. A folyóirat közli a Nemzet művésze, Tőzsér Árpád naplójegyzeteit „Finite center” címmel, amelyben a pozsonyi író, Rejtő Jenő életműve előtt tisztelegve, megállapítja: „történeteiről tudjuk, hogy a felszínük fikció, de valahol a mélyben (főleg a nyelv mélyebb rétegeiben, a stílus eresztékiben) bizony igazak.”

Tőzsér művészete előtti főhajtásként, Hodossy Gyula A piros almának nézett hős címmel írt verset. Vörös István Évkezdőversét, Csontos Márta Bozottűz-mágia című művét, Hekl Krisztina Csicseri történetét, Schwalm Zoltán: sorok, Draskóczi Ágnes: Formálódás, Horváth Gábor Miklós: zongora, Bolemant László: Hajnali, Molnár József: Hallgat a mély elnevezésű poémáját, Debreczeny György prognózisát és Bozók Ferenc Márai-esszéjét szintén elolvashatjuk a 2020-ban 10. életévébe lépett Nyugat Plusz idei 2. számában. (A lap alapítói: Szabó Zoltán Attila, főszerkesztő, Raffai Ferenc és Konyári János.)

Önálló rovattal jelentkezik a Jelenlét Szépírói Kör, amelynek beharangozójában Petőcz András, a Kodolányi János Egyetem szépírói kurzusának vezetője kiváló diákjainak (Fehér Kinga, Korda Zsuzsa, Mádi Beáta, Rózsa Boglárka, Tóth Lajos) műveiből készített – igencsak erős – összeállítást.

A Nyugat Plusz külföldi szerzői közül most Angela Caporaso, Marc Deb és Fernando Aguiar friss vizuális költeményeit csodálhatjuk meg a lapban, de közlik Varga Imre Milan Rúfus-fordítását (A rossz éhség) is. Bíró József „Asemic writing” című műve – amiként a vendégszerzők művei – a vizuális alkotások „mezőnyét” erősíti.

A lap korábbi szerzője, Czeizel Endre - Kennedy-díjas orvosgenetikus, irodalomtörténész előtt tisztelegve, a lap újra közli az éppen 85 éve, 1935. április 3-án született tudós esszéjét Kosztolányiról, amit a folyóirat a 2014 őszi számában jelentetett meg először. (Szép gesztus, hogy a Czeizel Intézet immár a folyóirat támogatójaként is megjelent az Újnyugat Irodalmi Kör mellett.)

Filip Tamás, mintha csak ráérzett volna, milyen kataklizma készülődik a világban, Tiltott szavak címmel írt verset, ebből idézünk: „az intenzív osztály ablakán át / egy pohárnyi fényt ad a habzóborász. / Csak egy biccentéssel köszönöm meg, / mert a tiltott szavak listája hosszú, / és még nem jutottam a feléig se.” Élvezetes írás Tépő Donát esszéje is, amely a hiphop kultúra múltjára, helyzetére világít rá.

Közben a Nyugat Plusz Facebook-odalán, a #maradjotthon –kampányhoz/üzenethez kapcsolódva, közzétette a „Hangzó Nyugat Plusz 4: Pest-budai mozaikok” CD teljes hanganyagát is, ami nehéz időkben, amikor azonban a minőségi – zenei és kortárs irodalmi – tartalmak felértékelődnek, amolyan lélekgyógyírnak is megteszi…

A szerzői listán: Rada Lívia, Varga Imre, Horváth Gábor Miklós, Szűgyi Zoltán, Kéringer Gábor, Szerdahelyi Tamás, Bíró József, Petőcz András, Barabás Szilvia, Bolemant László, Draskóczi Ágnes, Szabó Zoltán Attila, Molnár József, Hegyi Botos Attila, Kal Pintér Mihály, Bolemant László, Schwalm Zoltán, Zöld Csaba, Novák Valentin, Debreczeny György neve is feltűnik. A műveket a Talány Akusztik közkedvelt zenéi színesítik. A mű létrejöttéhez hozzájárult: Budapest Főváros Önkormányzata és az Infiniti.

A hanganyag itt hozzáférhető.