2017 legjobb előadása érkezik az otthonokba – ezen a héten a Kivilágos Kivirradtig látható

A miskolci színház minden héten egy-egy korábbi évadának előadásfelvételét teszi közzé.

Rusznyák Gábor rendezésében mutatta be a 2016-2017-es évadban a Miskolci Nemzeti Színház a Móricz Zsigmond regényéből készült Kivilágos Kivirradtig című előadást. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb előadása ez, mely országosan ismertté tette a miskolci teátrumot Béres Attila vezetése alatt. Ezen a héten a miskolciak és a kritikusok egyik kedvence, a legendás miskolci előadás, a Kivilágos Kivirradtig látható április 16-án (csütörtökön) 19 órától. Rusznyák Gábor rendezése 2017-ben elnyerte a Színikritikusok díját a legjobb előadás kategóriában. Az előadásfelvétel a Miskolci Nemzeti Színház Facebook-oldalán tekinthető meg egészen vasárnap este 10 óráig.

Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradatig - Klasszikus magyar dráma

A Kivilágos kivirradtig Móricz munkái között is nagy mű, mestermű. A XIX. század utolsó éveinek egyik István-estéjén elevenedik meg előttünk. Parányi emberek mozognak, bolhák, homokszemek a nagy magyar Alföldön. Fecsegő, sokbeszédű, de munkára, tervekre már képtelen dzsentri-világ, amely végérvényes bukása előtt ellágyultan, anekdotázva vigasztalja önmagát. Mert minden álom összetörik ezen az éjszakán: az adósságban fuldokló házigazda állását veszti, miközben mozgékonyabb gazdálkodásra, pénzre vágyó új emberek törnek be a mozdulatlanságba merevedett magyar alföld grófi birtokaira. A fiatal gróf szerelmében reménykedő legkisebb leány is kénytelen beérni a falu „zsidajával”. Ezeknek a szétmálló életeknek, kilátástalan sorsoknak, a boros kedélyeskedésbe, az ősi magyar életkedvbe, sok-sok nevetésbe fojtott szorongásoknak értő-ostorozó rajza ez a mű.

A Kivilágos kivirradtig egy helyszínen, egy este alatt lezajló névnap megannyi történéssel. A színpadi változat, amelyet Rusznyák Gábor készített, szinte teljes egészében követi a regény dramaturgiáját. – A fő szempont az volt, hogy az alapmű polifonikussága megmaradjon – hangsúlyozta a rendező. – A változtatások, beírások, a díszlet, a jelmez, a zene mind-mind ezt igyekeznek szolgálni. Ahogy én tudom, még soha ennyi színész egyszerre, egy időben nem volt jelen a miskolci kamaraszínpadon. A sok szereplő egyben sok-sok különböző színpadi szándékot, történést, akciót is jelent. Megannyi különböző idegrendszer egy időben, egy helyen. Ennek megszervezése, összehangolása rengeteg türelmet, egymásra figyelést, az anyag egésze iránti közös kíváncsiságot és alázatot követel. Ez pedig nagyon is megvolt. Igazából ritka nagy öröm volt ez a próbafolyamat – mondta Rusznyák Gábor.

Az előadásban felvetett társadalmi problémák, az idegenség kérdése, a zsidó-keresztény ellentét, a házasságok férfi-nő harcai, a bajok szőnyeg alá söprése nem sokat változott száz év óta, csupán a szőnyeg alatti kupac lett nagyobb. A dzsentrik rétegét is megtaláljuk ma is. – A mai kor dzsentrijei az a réteg, amely hitelekből, kölcsönökből „hazudik” magának egy olyan egzisztenciát, amit a keresetével, a munkája aktuális értékével egyébként nem lenne képes fenntartani. Ez a vágyott nívó jelenthet szimpla életigenlésből fakadó önbecsapást, de jelentheti egyfajta minőségi szint megtartását is – tette hozzá a rendező.

Hirdetés