Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Bár 2018-ban az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb ásatása kezdődött meg Pompeiiben, az ókori római romváros közel harmadát még mindig horzsakő (és mára már növényzet) borítja.
A hatalmas volumenű mentőakció számos, sokszor meglepő újdonságot hozott, olykor megváltoztatva eddigi történelmi ismereteinket. Új időpontot kapott a Kr.u. 79-ben történt, mindent maga alá temető Vezúv-kitörés, de a Viasat History Pompei – Az eltemetett város felfedezése című dokumentumsorozatából még az ásatás körüli hírekkel ellentmondó tények is napvilágot látnak.
A világörökség ezen része az egyik legjelentősebb régészeti terület, amelyet egy átlagos évben négymillió turista keres fel. Ők az 1748-ban újra felfedezett várost megtisztított és részben helyreállított képben láthatják, így visszapillanthatnak a római kor hihetetlenül gazdag képére. 2010-ben a gladiátor-laktanya összeomlása ismét ráirányította a figyelmet Pompeii állapotának romlására. A feltáratlan részek vizesedése nemcsak a szomszédos épületeket, hanem az egész lelőhelyet veszélyeztetette. Az Európai Unió és az olasz kormány ezért 105 millió eurót irányzott elő a romváros állagának megóvására. Így kezdődött el a Nagy Pompeii Projekt, 2018-ban.
Az ásatások olyan izgalmas információkat hoztak, mint például, hogy a Vezúv-kitörés valószínűleg nem 79. augusztus 24-én, hanem október 24-én történt. A feltárás során több érintetlen csontvázat is találtak a ma már Csontvázak szobájának nevezett helyiségben, amely feltételezhetően óvóhelyként szolgált (a DNS minták alapján az áldozatok egymással nem álltak rokoni kapcsolatban). A Viasat History kétrészes dokumentumfilmjéből, amelyet 2020. május 11. és 12-én 22:10-től tűz műsorra a csatorna, kiderül azonban, hogy a szóban forgó helyszínen mégis fosztogatók söpörtek végig, az ott talált csontokra össze-vissza heverve találtak rá a régészek. A szobában több mint tíz áldozat maradványaira leltek, akik többsége nő volt, rajtuk és körülöttük azonban semmilyen ékszert vagy fizetőeszközt nem találtak. Amikor viszont mélyebbre ástak, fosztogatók által vésett lyukakra találtak, majd egy női kézre, amely viszont elkerülhette az ott járók figyelmét: ő gyűrűt viselt.
A lopások és a nyerészkedések sajnos több alkalommal is sújtották a várost, azonban a terület legfrissebb átvizsgálása során egy valóban érintetlen halottra is bukkantak, akinek megfejtették utolsó perceit: a férfi egy erkélyről próbált lemenekülni, azonban sérült lába miatt nem volt elég gyors. Mellette egyébként ma közel 250.000 forintnak megfelelő akkori pénz hevert. (A férfit gipszkiöntéses megoldással rekonstruálták)
A legutóbbi, 2000 négyzetméternyi területet átvizsgáló ásatások során a csontvázak mellett számos további érdekességre bukkantak: azonos gyártótól származó cserépedények, hihetetlen precizitással kidolgozott freskók, sőt a politikai választások akkori kampányainak megismerése mellett még a városképet is sikerült rekonstruálni.