Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Kiderült: a katonák fegyverei korszerű állományarzenált jelentettek.
1974-ben egyedülálló régészeti leletre bukkantak Kínában: egy 8.000 katonából, 500 lóból és több mint 100 szekérből álló agyaghadseregre, amely egy kétezer éves kultúra pontos lenyomatáról tanúskodott. A világ nyolcadik csodája máig rengeteg rejtélyt őriz, amelyekből jó néhányat most a Viasat History vasárnap este 9-kor debütáló A terrakotta hadsereg új titkai című műsora fed fel.
A terrakotta, azaz égetett agyagból készült, életnagyságú harcosokból, lovakból, szekerekből, továbbá akrobatákból, hivatalnokokból, madarakból és mindenféle eszközből álló hadsereget a világ nyolcadik csodájaként tartják számon. A mauzóleumot, amely eme páratlan leletsereget rejti, 1974-ben fedezték fel és a feltárása a mai napig folyik – ez pedig nem meglepő, hiszen méreteiben vetekszik a Manhattan-szigettel. A mauzóleum az időszámításunk előtti harmadik évszázadban készült, Csin Si Huang-ti, a kínai birodalom első és rettegett császára 37 évig tartó uralkodása idején. Hozzá és a Csin-dinasztiához köthető Kína megszületése: egy egyetemes jogrendszer és egy egységes valuta bevezetésével, valamint távoli földeket összekötő kereskedelmi utak segítségével egyesítette a leigázott tartományokat, és egy olyan császárságot hozott létre, amely méreteiben vetekedett a Római Birodalommal. Ugyanakkor Csin hírhedt volt kegyetlenségéről is: lemészárolta a háborús foglyokat, könyveket égetett el, minden kihágást kegyetlenül megtorolt, kritikusait pedig egyszerűen megölette.
És hogy miért épült ez a hatalmas sírhely? Egy régi kínai mondás szerint „úgy kezeld a halált, mint a születést”, és Csin Si Huang-ti úgy vélte, ha magával visz egy ekkora hadsereget, akkor ők a túlvilágon is szolgálni fogják. A több mint 50 km2-es kiterjedésű síremlék feltárása ma is zajlik, és magának a császárnak a sírját még mindig nem sikerült megtalálni, pedig a legenda szerint mélyen a föld alatt építettek számára egy hatalmas, díszes kamrát.
Maguk a harcosok öntőformák segítségével készültek – minden végtag külön-külön –, ugyanakkor szemmel láthatóak a különbségek: mintha nem lenne közöttük két egyforma figura! Kutatók 2D-s fényképek alapján készült 3D-s modellek segítségével vetették össze a figurákat, és arra jutottak, hogy bizony mind egyedi, azaz a kézművesek egytől egyig sajátos vonásokkal ruházták fel őket. Mi több, a szobrok felületén talált pigmentek arra engednek következtetni, hogy a katonák festettek voltak, és ez még nem minden: egy új, mikroszkópos eljárás segítségével bizonyítást nyert, hogy fegyverzetük nem csupán dísz volt, hanem korszerű gépekkel élezett, harcra kész pengékből, lándzsákból és nyílvesszőkből álló arzenál.
Ez pedig még csak a jéghegy csúcsa: A terrakotta hadsereg új titkai többek között korukat messze meghaladó eszközökről és fegyverekről, valamint olyan rendszerbe szervezett monumentális építőmunkáról rántja le a leplet, amely a munkások megfélemlítésén alapult. Az agyaghadsereg az örökkévalóságnak készült, és megnyitott egy elveszett világba vezető ajtót, amit a szeptember 13-án debütáló dokumentumfilm még szélesebbre tár.