A gazdag kultúrájú, több nemzetiségű kisváros, Mohács legrangosabb rendezvénye a busójárás. A színes farsangi kavalkád, tüzes, sokácos hangulatával, az elmaradhatatlan maszkos-bundás alakokkal évről évre nagyobb tömegeket vonz.

2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa program keretében vonulnak fel a busók, a népszokást pedig az UNESCO nemrég felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.

Hagyományosan a csütörtöki kisfarsanggal kezdődik és a következő keddig, a farsangtemetésig tart a mohácsi busójárás. Idén egy nappal bővül a program: február 10-én indul és február 16-áig, Húshagyókeddig tart.

A sokác népszokás eredetére két magyarázat van. Jól hangzik, de történelmi hűsége kérdéses annak a verziónak, mely szerint a törököket maszkba-bundába öltözött kereplő és kolompoló sokácok űzték el Mohácsról. A hitelesebb, bár kevésbé misztikus verzió szerint a busójárás célja főleg a tél, valamint a gonosz, ártó szellemek elűzése.

Az évszázadok során megtűrt, tiltott, túlszervezett busójárás mára tömegeket vonzó fesztivállá fejlődött. Az elmúlt évtizedek kemény munkájával a szervezők nívós programsort teremtettek, és sokat dolgoztak azért is, hogy a busók újra autentikus ruhát, rémisztő álarcot öltsenek, mégis barátságos, vendégszerető figurák legyenek.

A busó felszerelése a kifordított bunda, a szalmával kitömött gatya, bütykös harisnya, a bocskor, az övén marhakolomp. Kezében az elmaradhatatlan kereplőt, vagy a fa buzogányt tartja, legfontosabb kelléke pedig a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Rajtuk kívül a farsang idején, főleg vasárnap Mohácsra látogatók tömött utcákra és szórakozóhelyekre, népi iparművészek portékáinak végeláthatatlan sorára, nívós kiállításokra, mindenek felett pedig folklórra számíthatnak.

További információk és programok: www.mohacsibusojaras.hu