Orvosbiológiai kutatások magyarországi szabályozása

Dr. Sótonyi Péterrel a Semmelweis Egyetem Országos Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója a minap előadást tartott az Óbudai San Marco Szabadegyetem hallgatósága előtt. A professzort a gyógyítás reguláiról és a bűnözők beazonosításáról faggattuk.

Az orvosbiológiai kutatásokat miért kell szabályozni? Nem elegendő az önszabályozás?
Az orvosbiológiai kutatások emberek közreműködésével zajlanak, melyeket a világon mindenhol szabályoznak, így nálunk is. E kodifikáció tulajdonképpen 1947-ben kezdődött, amikor a háborús bűnös orvosok peréhez megalkották a Nürnbergi Kódexet. Ez a dokumentum fogalmazta meg először, hogy embereken milyen körülmények között lehet orvostudományi kutatást végezni. Aztán e törvényhez számos más jogszabály csatlakozott, közte Magyarországon is: először az orvosi rendtartásban, majd az 1972-es Egészségügyi Törvényben. Az orvostudományi kutatások kérdéskörébe tartozik a gyógyszerek kipróbálásától kezdve a legkülönbözőbb orvosi műszerek használatával kapcsolatos kutatás és ezek eredményeinek a klinikai gyakorlatba történő átvitele.
Azt 1997-ben született új Egészségügyi Törvény 7-es fejezete, illetve a csatlakozó és tavaly kibővült kormány- és miniszteri rendeletek előírják, hogy milyen körülmények között és feltételek mellett lehet orvos biológiai kutatásokat végezni. Aztán 1998-ban a Büntető Törvénykönyvben történt olyan változtatás, amely az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje, az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények kérdéskörével foglalkozik. Aki olyan orvos biológiai kutatást végez, ami a törvény ellenében történik, büntetőjogi szankciókkal sújtható. Magyarországon és Európában is számos engedély nélküli orvos biológiai kutatás folyik – például minden nap kitalálnak valamely daganatellenes gyógyszert. Érthetően bármekkora is a média érdeklődése és a gyógyulást remélő betegek várakozása, rendkívül fontos megállapítani: a szabályozás az orvostudomány tisztességét és a beteg állampolgárok érdekeit egyformán szolgálja.

Mennyire megbízható a DNS összehasonlító vizsgálat? Van annyira pontos, mint az ujjlenyomat?
A DNS vizsgálata kizár, vagy bizonyít. A minták vizsgálata a szakma szabályai szerint olyan műszerekkel, olyan minőségben, olyan szakemberek által történik, amelyek biztosítják a tudományosság kritériumát. Gyakorlatilag az ujjlenyomat és a DNS azonos értékű a személyazonosság bizonyításában.

Mi olvasható ki az ismeretlen eredetű DNS mintából, miről árulkodik a tulajdonosáról?
A minták jelentőségét a kriminalisztikában az adja, hogy léteznek úgynevezett DNS adatbankok. Bizonyos bűncselekmények elkövetésekor, vagy rabosítások esetén ujjlenyomatot vesznek le és DNS mintákat is rögzítenek. Ez a minta bekerül az egyik DNS adatbankba. Ha a bűncselekmény helyszínén DNS mintát találnak, akkor nyilvánvalóan megnézik, hogy az szerepel –e valamelyik adatbankban. E minták a nagy európai-, amerikai rendszerekben találhatóak, s csak arra feljogosított személyek juthatnak hozzá - jellemzően a bűnüldöző szervek által felhasználható. A bűncselekmények elkövetőit ezek alapján lehet beazonosítani, valószínűtlen, hogy még egy azonos DNS mintájú ember lehetne a Földön.

Olvastunk DNS populáció kutatásokról, mely szerint genetikai mintánk a kínai-japán genetikához áll a legközelebb. Milyen eredményei vannak ezeknek a kutatásoknak?
Alapos genetikai kutatásokkal meg lehet mondani, hogy a magyarság egyes csoportjai nagy valószínűséggel honnan származhattak. Mi elsősorban a származás megállapítással, vagyis az apasági ügyekkel foglalkozunk. Ma már szinte pontosan bizonyítható vagy kizárható az apaság. A bűncselekmények helyszínén talált biológiai nyomok vizsgálatának a Bűnügyi Technikai Kutató Intézet a letéteményese. Hajszálból, izzadságnyomokból, amely bőrrészletet tartalmaz, és sok másból állapítanak meg DNS mintázatot. A kriminalisztikában a DNS vizsgálatok forradalmi változást hoztak.

Az állítólagos Petőfi holttestet is genetikai vizsgálatnak vetették alá.
Egy nagyon híres amerikai kutatóintézetben végezték el ezeknek a mintáknak a vizsgálatát és teljesen egyértelmű volt, hogy azok a minták női DNS mintát mutattak. Intézetünk rendelkezik azokkal a hivatalos adatokkal, amelyeket az amerikaiaktól kért be a Budapesti Orvostudományi Intézet. Ezzel a kérdés eldöntöttnek tekinthető.

Magán személy kíváncsiságból kérhet-e magáról genetikai vizsgálatot és ennek milyen költségei vannak?
Mi ilyen vizsgálatot nem végzünk és nem is végezhetünk. Ha valaki úgy kér apasági vizsgálatot, hogy nem hatósági megkeresésre, hanem egy házaspár, vagy élettársi kapcsolatban lévő két személy akar meggyőződni arról, hogy a gyereküknek ténylegesen az élettársi férfi-e az apja, akkor írásbeli nyilatkozatot tesznek. Megfelelő költségek megfizetésével - három érintett esetében ez százezer forint feletti összeg-igazságügyi vagy magánintézményekben a DNS vizsgálat elvégeztethető.

Bár a Jurassic park, a fantázia körébe tartozik, a mai napig is találnak jégbe fagyva több ezer éves mamut- és emberi tetemeket. Életre kelhet-e valaha tudományos fantasztikum?
A lehűlt test bizonyos mértékben konzerválódik, a bomlási folyamatok leállnak, ami által a test egyfajta átalakulása-a lassú lebomlás folyamata- létrejön, de nem rothad, így konzerválódnak bizonyos testrészek és az egész test vizsgálatokra alkalmas marad. Nehéz a tetemet a fagyott állapotban egy olyan rendszerbe áttenni, hogy a gyors felolvadás ne tegye tönkre a lehűlés során megmaradt ismertető jegyeket. Jól emlékezünk arra az embertetemre, amelyet az osztrák Alpokban találtak, s aminek a vizsgálatából rendkívül érdekes következtetésekre jutottak: milyen volt felépítettsége, milyen betegségben szenvedett, milyen ételeket fogyaszthatott, melyek a genetikai jellemzői?

Mit tudhatunk, az orvos szakértői munka módszereiről?
Elsősorban a laboratóriumi technikákról van szó. A DNS vizsgálatoknak óriási jelentősége van és a toxikológiai (méregtani) vizsgálatoknak. Ezek olyan technikai felszereltséget kívánnak meg, amelyek a rendkívül kis anyagrészek vizsgálatára is alkalmasak. De a szakértők az orvostudomány fejlődéssel lépést tartanak, új és új módszereket kell alkalmazniuk. A laikus ember csodálkozik azon, hogy egy-egy vizsgálat milyen sokba kerül, de a szakértőnek a kérdések megválaszolásába be kell vonnia több más, a saját területén speciális ismeretekkel rendelkező szakértőt is- a közös munka eredményeit a bíróság pedig a bizonyítás eszközeként használhatja fel az ítélkezésben.

Az elmúlt évtizedre visszatekintve melyik volt a legérdekesebb esete, melyről beszélhet?
1963 óta dolgoztam az Igazságügyi Szakértői Intézetben és sok féle tapasztalatot, szereztem e csaknem öt évtizedben.
Mi orvostan-hallgatókat oktatunk, így bizonyos ügyeket nevek nélkül mondunk el nekik. Főként azokról a bűnügyekről lehet szó, ahol az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése gondatlanságból történt, felmerült az orvos büntetőjogi felelőssége és a büntetőügyben elmarasztalás történt. Ami a bűnügyeket illeti, konkrét esetről csak akkor beszélhetek, ha az már jogerősen lezárult. Az egyik legizgalmasabb a híres fűrészes darabolásos bűncselekmény volt, amikor a nem magyar tettesek a holttestet feldarabolták. Az osztrák bűnelkövetők beazonosítása megtörtént, a bírósági tárgyalást Bécsben folytatták le. A fővádlott életfogytiglani elzárást kapott, a többiekre 15-20 éves büntetést szabtak ki. E bűncselekmény felderítése roppant bonyolult és összetett vizsgálatot követelt, az esetről könyv is megjelent.