2021. április 24-én online közvetítés a Budapesti Kongresszusi Központból.

Műsor:

Copland: Appalachian Spring (Tavasz az Appalache-hegységben)

Vezényel: Daniel Boico

Dvořák: IX. szimfónia (Az Újvilágból), e-moll, Op.95.

Vezényel: Charles Dutoit

2021. április 24., szombat 19:00 óra.

A hangversenyt a youtube csatornáról ingyenesen érhetik majd el.

A MÁV Szimfonikus Zenekar története

1944 végén, amikor még tartott a II. világháború, Varga László, a Magyar Államvasutak Rt. elnök-vezérigazgatója megkereste Szőke Tibort, az Állami Operaház fiatal karmesterét és felkérte, hogy a MÁV támogatásával hozzon létre egy szimfonikus zenekart, amely rendszeresen utazik vidéki városokba, hogy a hangversenyek segítsék az ország szellemi újjáépítését. Szőke Tibor elfogadta a megbízást és megkezdte az új zenekar szervezését. 1945 május 1-jén, az ünnepi felvonuláson már részt vett a fúvós zenekar, ezt a napot tekintjük a zenekar születésnapjának. Szőke Tibor kitűnő munkájának köszönhetően már 1946 őszén bérleti hangversenysorozatot indított a Zeneakadémián, 1947 novemberében pedig Bécsben, a Musikverein Nagytermében vendégszerepelt Bartók és Kodály műveivel. Az új zenekar rövid idő alatt az ország élvonalbeli zenekarai közé került, jelenlegi művészeti vezetője Daniel Boico, amerikai karmester, tiszteletbeli vendégkarmestere pedig Kobayashi Ken-Ichiro. A zenekar növekvő nemzetközi tekintélyét jelzi, hogy világhírű vendégművészek is felléptek budapesti hangversenyein, többek között Maxim Vengerov (hegedű) és olyan karmesterek, mint pl. Jesus Lopez Cobos.

A 75. Jubileumi koncerten Copland művét Daniel Boico, a MÁV Szimfonikusok vezető karmestere dirigálja, Dvořák IX: szimfóniáját pedig a kétszeres Grammy-díjas Charles Dutoit, aki harmadik alkalommal vezényli a zenekart.

Az Appalachian Spring 1943-44-ben keletkezett, balettzene a híres táncosnő, Martha Graham és társulata számára. Az eredetileg kisebb együttesre írott műből 1945-ben készített Copland nagyzenekari szvitet. A mű érzékletesen ábrázolja a hegyvidéki természet ébredését, de cselekménye is van. A XIX. század elején a telepesek egy újonnan épült ház körül tartanak tavaszköszöntő ünnepséget. A házba beköltöző fiatal házaspár boldogan, de némi aggodalommal néz eljövendő közös életük elé. Egyik kedves szomszédjuk, egy bölcs öregember, és a falu lelkésze nyugtatgatja őket, majd a közös, ünnepélyes hálaadás hangjai mellett lépik át új otthonuk küszöbét.

Antonín Dvořák (1841-1904) a cseh zenei élet legnagyobb alakja Smetana mellett. Kettejük szerepe egy kicsit hasonló, mint a magyar zene történetében Erkelé és Liszté: Smetana volt az első, a cseh nemzeti zene voltaképpeni megteremtője, Dvořák pedig nagy mesterségbeli tudás és széles, nemzetközi kitekintés birtokában az egész világgal megismertette ezt a nemzeti zenét. 1893-ban komponált kilencedik, egyben utolsó szimfóniája, amelynek ő maga adta Az Újvilágból címet: az Újvilág megismerésének örömét és a fájó honvágytól áthatott hazaszeretetet kettősségét fejezi ki.