A Fist visszatér

Hogyan váltott ki nemzetközi érdeklődést egy finn kémsorozat?

Második évadával jelentkezik az 1956-os, feszültségekkel teli évet feldolgozó finn kémsorozat, az Árnyékvonalak (Shadow Lines). „Ez a kémthriller kitűnően vegyíti a különböző műfajokat: egyszerre humoros és sötét, eredeti és kísérleti, és a megvalósítása is pazar” – foglalta össze a sorozat lényegét Laurent Boissel, a nemzetközi forgalmazó feje, aki szerint eme egyéniségének köszönhetően az Árnyékvonalak kiemelkedik az amúgy meglehetősen telített piaci kínálatból.

Az új szezonban, amely szeptember 30-án, este 21:00-kor startol el az Epic Drama műsorán, az új elnök épp hivatalba lép, pozíciója azonban máris megrendül, ráadásul a magyarországi és lengyelországi forradalmak szele Finnországba is elér. A Fist („Ököl”) nevű titkos nemzetvédő akciócsoportnak most egy fasiszta szervezet támadásával is meg kell birkóznia, amit ráadásul a CIA támogat fegyverekkel. Az események hatására nem csupán az elnök és a Fist kerül veszélybe, hanem egész Finnország jövője válik bizonytalanná.

Miért különleges ez a finn sorozat?

Az első évad erőssége az volt, hogy egy frissen beszervezett tag, Helena (Emmi Parviainen) szemszögén keresztül ismerhettük meg a Fist akciócsoport működését, annak ellenségeit és viszályait, miközben Helena múltjának titkai is felszínre kerültek. A folytatásban Helenának már nagyobb tapasztalattal felvértezve kell szembenéznie egy jóval erősebb fenyegetéssel, miközben tudja, hogy még a Fist vezetőjében sem bízhat meg. Idővel rádöbben, hogy csak úgy állíthatja meg a Harag Testvérisége névre hallgató fasiszta organizációt (amely egy olyan háború kirobbantására készül, amiből Finnország semmiképp sem kerülhet ki győztesként), ha a Fist vezetőjévé válik.

Kultikus sorozatok és valós események hatása

Katri Manninen, az Árnyékvonalak szerző-forgatókönyvírója bevallotta, hogy korábban rengeteg thrillert fogyasztott, főleg olyan kémsorozatokat, mint a Homeland vagy a Foglalkozásuk: Amerikai, és mindig arra gondolt közben, hogy „bárcsak én is készíthetnék egy ilyen sorozatot!” Ehhez azonban valami egyedit kellett felmutatnia, valami olyasmit, ami a finn történelem egy szeletét univerzálisan eladható módon, de mégis újszeren tálalja fel. Manninen az anyjával, Kirsti Manninennel közösen találta ki a széria 1950-es években játszódó alapötletét. Kirsti Manninen maga is író, karrierje több könyvet és tévésorozatot is számol már – ezek szintén vegyítik a fikciót a történelmi tényekkel. Annak ellenére, hogy a sorozat bő 60 évvel ezelőtt játszódik, Katri Manninen szerint nem is lehetne relevánsabb, hisz a 2016-os amerikai elnökválasztással kapcsolatban ugyanazok a vádak és vélekedések merültek fel, mint amik az 1955-ös finn elnökválasztás kapcsán, amit a CIA és a KGB egyaránt befolyásolt.

AJ Annilának, aki olyan filmek dirigálásával szerzett nemzetközi ismertséget magának, mint az Újjászületett harcos vagy a Szauna, az Árnyékvonalak volt az első sorozatrendezése, de nem tudott neki ellenállni. „Teljesen rákattantam a forgatókönyvre. Nevettem, sírtam, izgultam, remekül szórakoztam. Imádtam, hogy a sorozat nem veszi magát véresen komolyan, ez mégsem megy a dráma rovására.” Az alkotók nem titkolják, hogy szívesen éltek volna abban a korszakban, ahol ez a sorozat játszódik. Odaadásuk és rajongásuk meg is látszik a gyönyörűen realizált helyszíneken és a magával ragadó történeten. 

Hirdetés