„Pengeélen való tánc” – Mohácsi János rendezésében látható a Hermelin Miskolcon

Vajon lehet-e két nő közül jól választani?

Teszi fel az egyik ősi kérdést Szomory Dezső, aki ezt a darabját köztudottan a saját életéből merítette. A Miskolci Nemzeti Színház október 29-én mutatja be a Hermelint a Nagyszínházban. A történet szerint a Vígszínház zajos sikereket arató háziszerzőjének – ez volt Szomory, a darabban Pálfi Tibor, megformálója Harsányi Attila – épp premierje van, és kolléganőjével, aki első számú rajongója, házvezetőnője és szeretője is egyben, épp az esti bulira készülődnek, amikor felbukkan az író évek óta elhagyott szerelme. Kész a bonyodalom, melytől felbolydul a századelő Budapestjébe ágyazott történet minden egyes szereplőjének élete: ma este a színház és a bérház összes őrült figurája megfordul a lakásban. Egy vad szerelem története a Hermelin, amelynek végén csak felbukkan a másik ősi kérdés: vajon lehet jó választás bármelyik férfi?

Szomory Dezső darabját most a Mohácsi testvérek teljes átírásában, Mohácsi János rendezésében láthatják a nézők. – A Hermelin egy rettenetesen jó alapanyag, viszont szerintem nem igazán szokták olvasni, pedig fantasztikus nyelvezete van. Úgy éreztem, hogy pont azt a gyönyörűséget, amit Szomory az elején felvázol, a harmadik felvonásra nem tudta tovább folytatni. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezt a felvonást leváltjuk, átdolgozzuk – mondja a rendező. Hozzáteszi, ma már sokkal nyersebben lehet fogalmazni, mint akkoriban, sőt. – A néző miatt kell is, hiszen az a dagályos nyelvi szépség, amit Szomory megírt, egy idő után még fárasztó is lehet. Nagyon sok mindent meghagytunk a szövegben a „mestertől,” de sok helyen változtattunk is rajta – részletezi Mohácsi János. – Szomory Dezső egy igazán szép szerelmi történetet „kalapált össze.” A miénk egy picit bonyolultabb, és talán igazabb is, mint az eredeti – veti fel a rendező. – Nagyon szeretem azokat a duplán csavaros szerelmi szálakat, ami ebben a történetben van. Olyan bonyolult szerelmi három-, és ötszögek vannak benne, amin mindenki keresztülmegy életében. Ezeknek az iróniája is nagyon izgalmas: kívülről ezek a helyzetek borzalmasan nevetségesek lehetnek, de azt is tudjuk, hogy belülről a gyehenna, amivel ilyenkor találkozik az ember. Ezeknek a szituációknak a kétarcúsága az, ami engem igazán érdekel – foglalja össze gondolatait a rendező.

Az előadás első próbafolyamata még tavasszal lezárult, a járványhelyzet miatt azonban a bemutató elmaradt. – A színház a pillanatok művészete. Csaknem fél év telt el a tavaszi próbafolyamat óta, arról nagyon jó emlékeim vannak, jól dolgoztunk együtt a társulattal és úgy érzem, most is jól működünk együtt. A nézőknek azt mondanám, hogy bátran jöjjenek el a Hermelinre, és ki tudja, talán ez lesz a valaha volt legjobb színházi estéjük – ajánlja az előadást Mohácsi János.

Mészöly Anna alakítja Tóth Hermint, Pálfi Tibor (Harsányi Attila) régi szerelmét. – Ő egy nagyon szenvedélyes, titokzatos, küzdő, ízig-vérig nő, aki nagy utat jár be a történet során, mind a hivatását, mind a magánéletét tekintve – osztja meg gondolatait a színművésznő. Mint mondja, a színházzal való kapcsolatához, és a szerelemhez könnyen tudott kapcsolódni. – Mindent szerettem ebben a próbafolyamatban, a vírushelyzetet leszámítva! [Mohácsi] Jánossal csodálatos dolgozni, és hálás vagyok neki a bizalomért, a partnereimnek pedig azért, mert nagyon jó a szemükbe nézni! Harsányi Attilával már „összefutottunk” a Vadkacsában, de az első igazán közös munkánk ez volt – meséli a színművésznő. Végül hozzáteszi: „Egy olyan kapcsolattal találkozhatnak a nézők, ami szerintem rendkívüli, és ha csak egy ilyen van az ember életében, akkor már megérte.”

Czakó Julianna az író (egyik) szeretőjét, Lukács Antóniát formálja meg az előadásban. – Az érdekes ebben a szerepben, hogy eredetileg ez a karakter egy ötven éves nő, akinek unokái vannak. Szomorynak viszonya volt Jászai Marival, konkrétan róla írta a szerepet. Ahhoz, hogy közelebb kerüljek a szerep megformálásához Jászai emlékiratait olvastam, rendkívül különleges, öntörvényű, ám végtelen tehetségű nőt ismertem meg benne. Mohácsi János és István pedig sokat segített abban, hogy az, ami az eredeti szerepben is benne van, ne legyen tőlem távol. Sokat beszélgettünk és abszolút nyitottak voltak a közös gondolkodásra (mint mindig), ennek hála egy eddig nem látott alakításommá vált, ami a szívemhez nagyon közel áll – mesél szerepéről a színművésznő. Antóniának van egy „normál” élete, házasságban él, vannak gyermekei. – Ezt az életét imádja, viszont Pálfi az, aki mellett teljesen önmaga tud lenni. Brutálisan durva szerelem az övék, ami már eléggé egyoldalúvá vált, viszont egyik élete nélkül sem tud igazán az lenni, aki Ő valójában. Ez a pengeélen való tánc rendkívül jól játszható – részletezi Czakó Julianna. Hermin újbóli megjelenése viszont felszakítja a régi sebeket, amikkel aztán foglalkozni kell. – Amikor először elolvastam a darabot, tudtam, hogy nem lesz könnyű feladat. Nagyon jó érzés, hogy János száz százalék bizalommal van a színészek iránt – mondja a színművésznő.

Szomory Dezső: Hermelin - színmű három részben

Főbb szerepekben:

Tóth Hermin, drámai szende Mészöly Anna

Pálfi Tibor, szerző Harsányi Attila Jászai-díjas

Lukács Antónia, tragika Czakó Julianna

Dr. Plundrich Károly, irodalom tanár Görög László Jászai-díjas

Róna-Ilos, festőművész Simon Zoltán

Kürthy Kökény, hírlapíró Gáspár Tibor Jászai-díjas, Érdemes művész

Szappanos Zsolt, háziúr Fandl Ferenc

További előadások: október 30., november 23., 24.

Hirdetés