Európa ege alatt. Szemelvények a 16–19. századi magyarságképből.

A XIX–XX. század fordulójának legnagyobb magyar könyvgyűjtője, gróf Apponyi Sándor (1844–1925) unikális Hungarica-gyűjteményébe enged bepillantást az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítása. A Régi Nyomtatványok Tárának dokumentumain alapuló tárlat apropóját az adja, hogy 2021. május 21. és november 17. között hazánk tölti be az Európa Tanács elnöki tisztét.

A kiállítás Apponyi Sándor jelentőségének méltatását követően Európa „önképének” felvillantásával kezdődik, majd a látogatók a magyarság középkori megítélésébe nyerhetnek bepillantást, hogy megismerhessék, miként is gondolkodtak az európaiak a Kárpát-medencéről és népeiről a XV. századig. Ezt követően az érdeklődők négy újkori utazó válogatott útleírásainak részleteivel ismerkedhetnek meg, amelyek nemcsak néhány magyar város különleges látnivalóiról emlékeznek meg, hanem az ott élő emberekről is. A századokon átívelő utazás során olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a nyugat-európai utazók milyen szövegeken keresztül ismerhettek meg minket, magyarokat és a velünk élő nemzetiségeket, illetve hogy milyen kép élt rólunk vendégeink hazájában, és mi várta a Kárpát-medencébe érkezőket.

A német Stephan Gerlach a XVI. században egy Habsburg-követség tagjaként hajózott végig a török dúlta magyar területeken, majd Isztambulba érve további anekdotákat és tapasztalatokat jegyzett le a magyarokról. A holland Jacobus Tollius a XVII. században széles körű – a klasszikus tanulmányoktól az alkímiáig terjedő – érdeklődésétől hajtva vándorolt többek között Magyarországon is, útjáról pedig levelekben számolt be. A skót Robert Townson a XVIII. század végén járta be a Magyar Királyság északi területeit, természettudóshoz illő kíváncsisággal figyelve meg az országot és lakóit. Az észak-itáliai Luigi Forni katonatiszt pedig a XIX. század első felében, a reformkor hajnalán szolgált magyar földön, és az utazása előtt Magyarországról hallottaktól gyökeresen különböző helyzettel szembesült itt-tartózkodása alatt. Hogy milyen meglepetések és megrázkódtatások érték a négy világjárót, azt saját emlékirataikból és feljegyzéseikből olvashatják ki a látogatók. Helyzetük átélését korabeli térképek és metszetek segítik.

A szövegek jelentős részét a gyűjtemény magját képező könyvkollekcióból, az illusztrációkat pedig elsősorban a magyar városokat és híres személyeket bemutató metszetgyűjteményből válogatták a kiállítás kurátorai. Az egyedülállóan gazdag képi és szöveges anyagot a szakértők a nemzeti könyvtár más gyűjteményeinek különleges darabjaival tovább bővítették, hiszen a magyarságra vonatkozó hungarikakutatások gróf Apponyi Sándor munkásságát megelőzően kezdődtek, és máig nem értek véget. Ennek megfelelően a kiállítás képi repertoárja térképekkel is kiegészül, az Apponyi-gyűjtemény első köteteinek korát megelőző időszak felidézéséhez pedig a Kézirattárban található korvinákból láthatnak válogatást az érdeklődők. A napjainkban is folyó nemzetközi hungarikakutatásra a Modenai Állami Levéltár által felajánlott kéziratfotók utalnak.

Gróf Apponyi Sándor a nyomdászat ipari szintű gépesítését megelőző könyvtermésből válogatta össze különleges gyűjteményét, amelynek darabjai a XVI–XIX. század között nem magyarul, nem a történelmi Magyarország területén és nem magyar szerzők tollából jelentek meg, mégis a magyarsághoz kapcsolódnak. Az angol, cseh, francia, görög, holland, horvát, latin, lengyel, német, portugál, spanyol és török nyelvű művek tükrében a magyarok és Európa más népeinek viszonyát új szemszögből vizsgálhatjuk meg, ezáltal jobban megismerve azt a hosszú és gyakran rögös utat, amelyet a honfoglalás kora óta együtt járunk közelebbi és távolabbi szomszédainkkal.

A mellékelt kép: Fotó OSZK - Pest és Buda látképe. Készítő Andreas Schmutzer, Bécs, 1737.

A kiállítás 2021. november 26-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.

Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épület,

1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6., Nemzeti Ereklyetér (V. szint)