Molière 400

A Comédie-Française öt kivételes előadása az Uránia mozivásznán.

1622. január 15-én látta meg a napvilágot minden idők egyik legnagyobb színházcsinálója, Jean-Baptiste Poquelin, aki Molière néven írta be magát a drámatörténetbe. Születésének 400. évfordulóját ünnepli az egész teátrumi világ. Ehhez az ünnepléshez csatlakozik az Uránia Nemzeti Filmszínház „Molière 400” sorozata, amely a Francia Intézet együttműködésével a Comédie-Française öt kivételes produkcióját hozza el a mozivászonra – Párizsból Budapest szívébe.

A „Molière házának” is nevezett Comédie-Française a legtekintélyesebb francia színház, amely 1680-ban, Molière halála után néhány évvel alakult meg, részben az ő elárvult társulatából.  A nagy drámaírót a mai napig csak „Patron”-nak, azaz „Főnök”-nek nevezik az intézményben, és nem múlhat el évad anélkül, hogy ne játszanák valamelyik darabját. Idén, a jubileumi év tiszteletére kilenc művét tűzik műsorra, amelyek közül A képzelt beteg, a Tartuffe, A fösvény és Az úrhatnám polgár világszerte látható lesz a kiválasztott mozikban. Az Urániában, ahol ez a válogatás egy ötödik darabbal, a Comédie-Française 2016-ban rögzített Mizantróp-előadásával is kiegészül, valamennyi produkciót magyar felirattal láthatjuk.

A vetítéssorozat március 3-án A képzelt beteggel indul, amit tavasszal még két előadás, ősszel pedig a tervek szerint további kettő követ. A képzelt beteg Molière utolsó színműve. Legendás, hogy a főszerepet alakító szerzőt röviddel az ősbemutató után, egészen pontosan a negyedik előadás alatt, a színpadon érte utol a vég: görcsös fájdalmak közt játszotta végig a darabot, majd otthonába térve meghalt. A Comédie-Française-ben ma is látható az ereklyeként őrzött karosszék, amelyben utolsó szerepét alakította. A képzelt beteget most a 2007-ben elhunyt Claude Stratz rendezésében nézhetjük meg, amely óriási sikert aratott 2001-ben, s azóta is ebben a színpadra állításban játsszák. A háromfelvonásos komédia főhőse a magát folyton betegnek gondoló Argan úr (Gérard Giroudon alakításában), neurózisai megszállottja, orvosok és patikusok jól fizető pénzeszsákja, akinek fiatal felesége is csak a halálát lesi, hogy végre megkaparinthassa az örökségét.

Április 7-én kerül mozivászonra a sorozat egyik kuriózuma, a Tartuffe, avagy a képmutató, amelyet most a XIV. Lajos által betiltott, eredeti, háromfelvonásos változatban adnak elő – 1664 óta először. A vallási képmutatást pellengérre állító művet ugyanis az ősbemutató után a király – habár neki tetszett a darab – a francia katolikus püspöki kar tiltakozására levetette a műsorról. A Tartuffe betiltásának ügye életre szóló seb maradt a szerző számára. Végül az 1699-ben bemutatott ötfelvonásos, finomított változat vált elfogadottá, elterjedtté. Az eredetit most Georges Forestier, a Sorbonne színháztörténész professzora rekonstruálta Isabelle Grellet segítségével a Comédie-Française számára. A darabot pedig a londoni NT Live-közvetítésekből is ismert belga rendező, Ivo van Hove viszi színre. A címszerepet Christophe Montenez alakítja.

Május 5-én következik Molière egyik legkülönösebb darabja, A mizantróp. Még 1664-ben, a Tartuffe-ügy idején kezdte írni, és 1666-ban mutatták be a Palais-Royal színpadán. A verses komédiát azonnal dicsérték a kritikusok. Címszereplője, az embergyűlölő Alceste – akit ezúttal Loïc Corbery alakít – szakít mindennapi életünk megannyi képmutatásával, kíméletlenül mindenkinek a szemébe mondja a hibáit, rávilágít a környezetében élők ellentmondásaira és gyengeségeire. A komédiát Clément Hervieu-Léger, a Comédie-Française rendezőjének modern felfogásában láthatjuk.

Az évad a tervek szerint ősszel A fösvény és Az úrhatnám polgár közvetítéseivel folytatódik. Az őszi időpontok meghirdetésére később kerül sor, a tavaszi három előadásra a jegyek már kaphatók.

Hirdetés