Három érdekesség Julius Caesarról

… a császárról, aki mai napig is hat az építészetre!

Az ókori Róma legismertebb császára, Julius Caesar korához számos olyan forradalmi találmány köthető, amely nemcsak a Birodalom terjeszkedését biztosította, de a mai napig hatással van az építészetre. A fejlesztések mellett azonban a hódításairól is híres ez az időszak, amelyek során a háborúk elkerülhetetlenek voltak: ezzel Caesar is tisztában volt, sőt a sikerért képes volt akár teljes seregét feláldozni. A Viasat History történelmi csatorna több estét is a római kornak szentel, így, május 13-án a Gigantikus római építményeket láthattuk, május 23-án 22:15-től pedig a Caesar ítéletnapi háborúja idézi fel a régmúlt pillanatait. Addig pedig íme néhány kevésbé ismert érdekesség Julius Caesarról:

Egyszer elrabolták a kalózok

Kr.e. 75-ben, az akkor még a 20-as éveiben járó Caesar Rodosz szigete felé vette az irányt, hogy Apollóniosz tanítványa legyen. Útban odafelé azonban a hajóját délkelet ázsiai kalózok térítették el. Mikor a későbbi császár megtudta, hogy a kalózok milyen alacsony váltságdíjat kérnek a szabadon bocsátásáért, ezt inzultusnak vette, és azt követelte, hogy kérjenek érte nagyobb összeget. A kalózok így is tettek, de miután Caesart elengedték, ő több hajóval a nyomukba szegődött, elkapta és kivégeztette őket.

Nem, Brutus nem a fia volt, de állítólag volt egy közös gyermeke Kleopátrával

Legendák szólnak arról, hogy Kleopátra egy szőnyegbe tekerve csempészte be magát Caesarhoz. A nagy korkülönbség ellenére Kleopátra és Caesar között kölcsönös vonzódás alakult ki, és Kleopátra Kr. e. 47-ben egy fiúgyermeket hozott a világra. Ugyan az nem bizonyított, hogy a fiú tényleg Caesar gyereke lett volna, de ettől még a Kaiszarion, azaz „kis Caesar” nevet kapta. Sokáig nem élt, anyja ugyanis őt tette meg egyedüli örökösének, és Kleopátra halála után nem sokkal a riválisai végeztek vele. 17 éves volt.

Több mint 60 ember vett részt a meggyilkolásában

Egyre többen tartottak attól, hogy Caesar királlyá koronáztatja magát, ami a szenátus végét jelentette volna, ezért összeesküvést szerveztek ellene. Sokakat bevontak a támadásba – több mint 60-an voltak, hogy az akciónak ne lehessen egyedüli felelőse. A merényletre nem titokban, hanem a szenátusi gyűlésen került sor: a magukat Liberatoresnek (felszabadítóknak) nevező csoport összesen 23 késszúrást mért a császárra, amiből végül csak egy volt halálos. Egy feltételezés szerint Caesar szándékosan ölette meg magát, mivel egészségi állapota folyamatosan romlott, és el akarta kerülni az ezzel kapcsolatos kiszolgáltatottságot.

Julius Caesar kétségtelenül az egyik leghíresebb történelmi személyiség, és bár zsarnokként is bekerült a történelembe, sokban hozzájárult a Római Birodalom prosperálásához. Hadjáratairól és fejlesztéseiről egyaránt mesél májusban a Gigantikus római építmények és a Caesar ítéletnapi háborúja a Viasat History műsorán

Hirdetés