Meghosszabbítja nyitvatartását az Üllői úti főépületben az Iparművészeti Múzeum

Az Opus 735 program október közepéig további új időpontokban lesz látogatható.

Szerdán és pénteken délutáni, csütörtökön és szombaton pedig délelőtti idősávokra lehet jegyet vásárolni ezen a címen. A karszalag a főépület földszintjének bejárására, az Üvegcsarnok installációira és a háborúban megsérült Esterházy kincsek kiállítására is érvényes, ahogyan a Ráth György-villa összes tárlatának megtekintésére szintén feljogosít. Péntek esténként zseblámpás tárlatvezetésre, szerda délutánonként szenior teadélutánra várják az érdeklődőket, de a kurátorok és a restaurátorok is tartanak még tárlatvezetést a kiállításban.

Ugyancsak három héttel tovább, október 16-ig marad nyitva a Ráth-villa legújabb időszaki kiállítása, az Egy kis Bécs Budán. A Josef Hoffmann tervezte Pikler-ház történetén keresztül a bécsi szecesszió különleges hangulata elevenedik meg. A mi szecessziónk, a Dresszkód: Katti Zoób és a Minivarázs mellett tehát ez is megtekinthető a Ráth György-villa termeiben a következő három hétben. Az Opus 735 bérlet a villa pénztárában és a jegymester.hu oldalon is megvásárolható. Időpontfoglalás és jegyvásárlás.

Opus 735 - A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain

A 2017 óta zárva tartó, idén 150 éves Iparművészeti Múzeum csupán néhány hétre ugyan, de öt év után ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt. A felújítására váró épület ezúttal olyan műtárgyaknak ad otthont, amelyek szintén az újjászületésükre várnak. Ez a kissé rendhagyó bemutató a 735. kiállítás az 1872-ben alapított múzeum regisztrált tárlatainak sorában. Az itt látható, még roncs állapotú Esterházy-műkincsek válogatása a háborúk értelmetlen pusztításáról tanúskodik.

A török háborúk korában létrejött Esterházy-kincstár a 16. századtól egyaránt gyarapodott diplomáciai ajándékok, hozományok és tudatos művészetpártolás révén. Őrzési helyeként a török hódoltságtól, a harcoktól távolabb eső és sziklára épült, nyugat-magyarországi Fraknó vára szolgált évszázadokon át. A 17. század végén a családi hitbizomány részeként elidegeníthetetlenné vált az országban szinte egyedülállóan gazdag, nemes és egzotikus anyagokból készült ötvösremekeket, ritka távol-keleti kerámiákat, török díszfegyvereket ugyancsak magába foglaló hercegi gyűjtemény. Utóbbiak között hadizsákmány is akad, hiszen az Esterházy főurak nemcsak a diplomácia, a politika területén, de – fegyvert ragadva – a harcmezőn is igyekeztek megakadályozni a török terjeszkedést.

E műkincsegyüttes sorsát azonban nem csupán a régmúltban befolyásolta a háború; a 20. század hadi eseményei minden korábbinál meghatározóbbnak bizonyultak a gyűjtemény történetében. A kincstár válogatott darabjai az első világháború időszakában Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba kerültek, ahol az Esterházy hercegek jóváhagyásával a két világháború között a múzeum állandó kiállításán voltak láthatók.

A második világháború utolsó hónapjaiban, Budapest ostroma idején a család a kincseket biztonságosabbnak vélte a budai Várban, a Tárnok utcai Esterházy-palotában elhelyezni. A sors és a háború azonban közbeszólt: néhány héttel később az épületet bombatalálat érte, és a romok alatt évekig rejtőztek eltemetve a kincstár egyedülálló ékességeinek szétroncsolódott maradványai is.

A tárgyak egy része jóvátehetetlenül megsemmisült; a maradványokat Esterházy Pál herceg kérése szerint az Iparművészeti Múzeumba szállították. Hogy ez a tragikus háborús esemény mégsem vezetett a kincstár teljes „végromlásához”, az kizárólag az idén 150 éves múzeum restaurátorműhelyeiben folyamatosan, generációkon át, napjainkban is zajló konzervátori és helyreállítási munkának köszönhető. A különböző mértékben károsodott műtárgyak restaurálása egyedi módszereket igényel, hogy lehetőség szerint újra hiteles összképet alkothassunk majd egyszer erről a Magyarországon egyedülálló módon egységében megmaradt főúri gyűjteményről.

A kiállítás az Esterházy-kincstár súlyosan megsérült, részben megsemmisült vagy apró darabokra tört, de a magyar főúri luxust reprezentáló dísztárgyaiból mutat be válogatást. Ezek a roncsok a háború értelmetlen pusztításának nyomait magukon viselve mementóként várják, hogy a szakszerű és átgondolt restaurátori, illetve rekonstrukciós beavatkozás révén régi szépségükben újjászületve, egykori egységükben újra bemutathatóvá válhassanak.

Apró darabokra tört a kincstár 1680 körül Nürnbergben készült fajanszedénye is, amelynek purpur (bíbor) festésű nőalakját sokáig a háború istennőjével, Bellonával azonosították. A töredékeiből föltámadó, restaurált korsón látható figura azonban, aki fáklyájával perzseli fel a fegyvereket, valójában a háború végének allegóriája: Paxot, a békét jelképezi.