A cirkuszművészet a legszélesebb társadalmi rétegeket képes a művészet nyelvén megszólítani.

A Fővárosi Nagycirkusz hónapok óta kiemelt sikerekkel futó előadásainak több tízezres közönsége elismeréssel és gyakorta álló tapssal jutalmazza a manézsban fellépő magyar és külföldi artistákat, akik méltán vallják munkájukat a magyar és európai kultúra szerves részének.

Az Európai Cirkuszszövetség kezdeményezésére az Európai Parlament 2005-ben határozatot fogadott el, amelyben elismerte a cirkuszt az európai kultúra részének és Magyarországon is kiemelt társadalmi figyelmet élveznek a művészeti ágat képviselők.

A cirkuszművészet a legszélesebb társadalmi rétegeket képes a művészet nyelvén megszólítani. Népszerűsége hazánkban jelentősen emelkedett az elmúlt években. A Fővárosi Nagycirkusz erős és produktív kapcsolatot ápol a társművészetekkel, olyannyira, hogy előadásaik ma már összművészeti kulturális termékek. Értékük a jelen és jövő nemzedékeknek is felbecsülhetetlen, segítik, fejlesztik, ápolják és színesítik a magyar kultúrát.

A magyar kultúra napja tiszteletére a magyar cirkuszművészeti újításokról és sikerekről tartott előadást Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója az International du Cirque de Monte-Carlo Fesztiválon, a világ legnagyobb cirkuszművészeinek fesztiválján.

A főigazgató a Cirkusz Világszövetség és az Európai Cirkuszszövetség (ECA) felkérésére tett eleget a beszámolóra: „Magyarország irigylésre méltó ország, ahol igen pozitív a cirkuszművészet megítélése. Mindig büszkeség képviselnem hazánkat a külföldi szakemberek előtt, mert tudom, hogy ezt az előkelő helyet sok évtizedes kitartó szakmai munkával és folyamatos megújulási szándékkel érte el a cirkuszművészet. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ egyben módszertani központ is, ahol nem csak a hazai, de a nemzetközi szakembereknek is biztosítunk lehetőséget azon módszerek elsajátítására, mellyel az artistaművészetet a szórakoztatás világából a magas művészetek közé emelhetjük.” – tájékoztatott Fekete Péter.