Magyarországra látogatott Xie Fei világhírű filmrendező

A Hild-villában vendégeskedett európai körútjának első állomásaként.

Xie Fei Arany Medve-díjas negyedik generációs kínai filmrendező európai körútjának első állomásaként május 22-én a Hild-villában tartott vetítéssel egybekötött műhelybeszélgetést. Xie Fei a Pekingi Filmakadémia egykori oktatási rektorhelyettesének, professzorának legutóbbi könyve tavaly jelent meg, amelyben a filmkészítés alapjaiba nyújt betekintést saját életútja és tapasztalatai alapján. Európai útja először a Bolyai Egyetem meghívásából bontakozott ki, miután idén év elején az UNESCO jóváhagyta a Pekingi Filmakadémia Filmművészeti és Kulturális Sokszínűség Tanszékére benyújtott pályázatát. A Chair on Cinematic Arts and Cultural Diversity, vagyis a filmművészetekkel és a kulturális sokszínűséggel foglalkozó tanszék létrehozásának célja a filmben a multikulturális kifejezés védelmével és öröklésével kapcsolatos akadémiai kutatás és tartalomalkotás előmozdítása a világ egyetemei közötti együttműködés révén, valamint a fiatalok azon képességének fejlesztése, hogy megértsék és befogadják a különböző kultúrákat a világ egyedi audiovizuális művészi kifejezésének megjelenítésére.

Európai körútjának magyar állomásai az Imázsia Kínai Filmnapok keretében valósulnak meg, ezek közül elsőként az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet székházába, a Hild-villába látogatott május 22-én, ahol egy zárt szakmai közönségnek a Fekete Paripa című kínai játékfilm filmvetítéssel egybekötött műhelybeszélgetést tartott. Kitért arra, hogy Kínában vetítették a Lúdas Matyi, A selejt bosszúja, A bűvös szék, a Körhinta, a Liliomfi és a Hannibál tanár úr című filmeket és a közönség meglehetősen jó értékeléseket adott ezekre a magyar alkotásokra. Mint mondta, a Lúdas Matyi mellett 2016-os komment, A selejt bosszújánál pedig 2023. április 18-i bejegyzés is olvasható. Kínában a művészfilmek kedvelői körében különösen ismert két magyar rendező: Jancsó Miklós és Tarr Béla. Xie Fei hozzátette, Kína nyitott a magyar filmesekkel való együttműködésre, Tarr Béla például számos filmfesztivállal működött együtt, és a BFA vendége is volt. A Fekete paripa című film forgatásának kapcsán azt is elárulta, hogy annak idején még nem digitálisan zajlott a filmgyártás, így a művet – amelyet egy 1980-as évekbeli regényből adaptáltak – filmkópiára rögzítették. Az alkotásban látható női szereplők nem tudják megváltoztatni az időt és a körülményeket, amelyekbe beleszülettek – ugyanez igaz mindannyiunkra, a körülményekből kiindulva igyekeznünk kell a maximumot kihozni sorsunkból és megtalálni a saját utunkat. A Fekete Paripa 1995-ben a Montreali Nemzetközi Filmfesztiválon többek közt elnyerte a legjobb rendezés díját.

A filmvetítést követő műhelybeszélgetés résztvevői voltak Xie Fei filmrendező; Kollarik Tamás filmes szakember; Takó Sándor, az MMA művészeti ösztöndíjasa, a beszélgetés moderátora; valamint Váradi Viktória, Xie Fei tanítványa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kínai Tanszékének adjunktusa. Xie Fei az egy hónapos utazás során Magyarország után Romániába, Bulgáriába, Görögországba és Németországba látogat. Az utazás – amelynek szervezője az Imázsia Nonprofit Kft. – célja, hogy a művészfilmeken keresztül megvalósuljon a nemzetek közötti kulturális kommunikáció.