A világ legjobb séfjei kóstolták meg Lyonban, a világ legnagyobb élelmiszer, szálloda és vendéglátóipari kiállításán a magyar kaviárt. A Sirha-n való bemutatkozás után a nemzetközi siker garantált.

A Lyonban megrendezett szakkiállításon a világ 136 országából összesen 10 000 séf találkozott idén is, és különleges, magyar vonatkozása is akadt. Az Arany Kaviár Étterem termékei, valamint a Zwack 2009-es Dobogó Furmintja a kiállítás elkülönített VIP részében mutatkozott be a Hungexpo Zrt. közreműködésével.

„Szásával évekkel ezelőtt határoztuk el, hogy saját termékeket készítünk, és a magyar kaviárral felvesszük a versenyt a különben rendkívül drága kaviárokkal szemben. Akkor még nem is számítottunk arra, hogy ilyen bemutatkozási lehetőséget kapunk” – kezdi élménybeszámolóját Molnár Attila, az Arany Kaviár Étterem egyik tulajdonosa.

Az elkülönített VIP részben szó szerint a szakma krémje fordult meg abban a néhány órában, amikor a furminttal felszolgált magyar kaviárt kóstoltatták. „Felejthetetlen élmény volt, és még most is úszunk a boldogságban” – folytatja a mesélést Szása, az Arany Kaviár Étterem másik tulajdonosa – „Mindenki dicsérte a kaviárunkat, sokan örültek neki, hogy nem annyira sós, nincsen iszap, vagy egyéb más mellékíze. Nagyon más stílust képviselünk ezzel, sokkal tisztább íze van a kaviárunknak. Úgy tartják, hogy a norvégok tudnak a legjobban bánni a hallal, ezért leginkább a 2007-es Bocuse d’Or győztes norvég séf, Sven Erik Renaa dicsérete esett a legjobban. Nagyon örültem, hogy a kóstolást ezek a nagy nevek valóban komolyan vették, valódi érdeklődést mutattak és hozzáértő véleményt mondtak a termékről. Öröm volt látni, hogy úgy kóstolnak, ahogy egy valódi séf kóstol. Nem nyelték le azonnal a kaviárt, hanem a szemeket külön megforgatták szájukban, és többször visszakóstolták. Találkoztunk Joël Robuchon-nal, aki a világ legtöbb, összesen 26 Michelin csillagát birtokló séfje, és közel egy tucat éttermet vezet világszerte. Ő háromszor is visszakóstolta termékünket. Megismerkedtünk Rasmus Kofoed dán szakáccsal, a 2011-es Bocuse d’Or verseny nyertesével is.”
„Elképesztő egyébként, hogy a skandináv országok hol tartanak a gasztronómia terén.” – veszi át a szót Attila. „Nem véletlen, hogy a kiállítással egyidőben zajló Bocuse d’Or szakácsversenyének idei legjobbjai a dán, a svéd és a norvég indulók lettek. A többi ország séfjéhez képest ők járják a világot és mindenhol megtanulják a legkorszerűbb technológiákat, fogásokat, trendeket. Ezért olyan sikeresek az utóbbi időben.”

©Szása: Arany Kaviár
13 év óta óta - CSEPPEK.hu.Szása: Arany Kaviár

A kóstoltatás után Szása egy 140 fős ebédre készített üdvözlő falatkát: „Több, mint 100 Michelin csillag foglalt helyet az asztaloknál. Megismerkedtünk Thomas Keller amerikai Michelin csillagos séffel, aki az amerikai Bocuse d’Or Academy vezetője, és bemutatkoztunk Alain Ducasse-nak is, aki az első olyan szakács, akinek három étterme is 3 Michelin csillagot kapott, és még sorolhatnám. Elképesztő érzés. Vörösboros céklával pácolt füstölt tokhalat készítettem saját kaviárjával. Szerettem volna, ha az ételben megjelennek az oroszos ízek, de közben egy egzotikus, keleties formát választottam, a sushira hasonlított. Nem gondoltam volna, hogy egy olyan fogással kapcsolatban, ami nem is főétel, érkezik majd visszajelzés. Pedig érkezett. Többen is jelezték, hogy milyen különleges és finom volt.”

Attila és Szása nem csak a kulisszák mögött töltötte idejét: „Természetesen körbenéztük a szakkiállításon is, hiszen itt lehet tájékozódni az iparág legfrissebb trendjeiről, a legújabb technológiai innovációkról, újdonságokról. Az összes világcég kint van, így a legnagyobb kaviárosokkal is tudtunk találkozni. Beszélgettünk velük, és közben azért felmerült bennünk, hogy ők a kiállításon azt a 150 ezer látogatót célozzák meg, akik ott megfordulnak, mi közben pedig tényleg egy olyan lehetőséget kaptunk, amivel a szakma legjobbjait, egy szűk, de nagyon mértékadó réteget tudunk megcélozni. Szerencsénk volt, hogy a kiállítással egyidőben megrendezésre kerülő Bocuse d’Or verseny névadóját, Paul Bocuse-t egy különleges apropó miatt is üdvözölték Lyonban. A vásárközpont versenynek helyet adó pavillonját mostantól hivatalosan is Halle de Lyon Paul Bocuse névre keresztelték, az épület egyik falát a világ jelenleg leghíresebb 90 séfjének kézlenyomata díszítik, akik ebből az alkalomból mind részt vettek a felavató ceremónián és a VIP teremben is mind megfordultak, ahol mi tartózkodtunk.”
Hogy mi lesz a magyar kaviár sorsa, és mennyire lesz rá külföldön is kereslet, még nem tudni. Az biztos, hogy sok híres séf jelezte Szásának és Attilának, hogy a jövőben szeretnének rendelni az Arany Kaviár termékekből. Sok minden múlik a disztribútorokon is, meg a további külföldi szerepléseken.

A Bocuse d’Or versenyről röviden:
A Bocuse d'Or ötletét 1983-ban egy lyon-i kiállításon Paul Bocuse, a kiállítás akkori elnöke fogalmazta meg. Úgy érezte, hogy jó lenne a gasztronómiai szakkiállítás ideje alatt melegkonyhás szakácsversenyt tartani. Paul Bocuse a nouvelle cuisine egyik legnagyobb alakja. Mára már világversennyé nőtte ki magát a Bocuse által életre hívott verseny, hiszen közel 50 ország indulói vesznek részt rajta évről évre.