Nem, ez nem egy dalocska, ahogy arra a cím alapján gondolhatnánk, ez egy humorral fűszerezett francia krimi. Csak ajánlani tudom! A cím alapján nem vártam sok jót ettől a francia filmtől, ám végül ez lett a kedvencem a Titanic Filmfesztiválon. Nagyon sajnáltam volna, ha nem látom. Egyszerre vicces, izgalmas és megható is. A főhősnő pedig nem csak szerepe szerint, hanem külsőségekben is nagyon hasonlít Marlyn Monroe-ra.

Azt hiszem, hogy ha Maryln Monroera gondolunk, akkor eszünkbe jut a Happy Birthday Mr. President...nos, ez a dal ebben a filmben is előkerül, és legalább olyan jelentőségű mint Marylin életében volt.
A sztori szerint egy kisvárosban rejtélyes halál eset történik, a városka sztárja öngyilkosságot követ el. Ez felkelti az érdeklődését a válságban lévő írónak. Rousseau már számtalan sikerkönyvet írt, népes rajongó táborral büszkélkedhet, ám most mégis írói válságban van. A kiadóját természetesen ez nem igazán érdekli, ők már nagyon várják az új könyvet. Rousseau úgy dönt elutazik a sajtjáról híres kisvárosba és valamiféle oknyomozásba kezd. Innentől kezd izgalmassá válni a történet. Hiszen bizonyos emberek úgy gondolják, hogy Candicenek nem lett volna oka öngyilkosságra. Rousseau egyre több titkot felderít a nő körül, persze ez nem olyan nehéz hiszen birtokába kerülnek a nő egykori naplói. Ezekből ismerjük meg az igazi Candicet, aki kezdetben még egy benzinkúton dolgozott, barna hajjal. Aztán egyszer csak jött a nagy lehetőség, hogy kitörjön hétköznapi életéből: szőkére festette a haját, megváltoztatta a nevét és modellt állt (viszonylag kevés ruhában) egy sajtreklámban és innentől kezdve a karrierje felfelé mutatott.

Ám Candice nem igazán érezte jól magát sztárként, drogozni kezdett. A magánélete sem volt rendben, a barátja verte, a szeretője pedig nem vette őt komolyan. Mindezek odáig vezettek, hogy Candice veszélyes kalandba keveredett egy elnökkel. Ha mindezeket végignézzük rájövünk, hogy Candice életének szinte minden pontja egyezik Marylinével. Még a születésnapjuk is egy napra esik. A mi főhősünk is arra gyanakszik, hogy Candice talán szánt szándékkal utánozta Marylint, de rá kell döbbennie, hogy a halála mégsem öngyilkosság volt. Ezt már csak abból is tudjuk, hogy az író minél mélyebbre ás, annál többször próbálják eltenni láb alól. De vajon ki és miért? Erre sokáig nem kapunk választ mivel Candice utolsó naplója nem kerül elő.

Rousseau minél mélyebbre ás, annál több titokra derül fény: szinte mindenki, aki a nő körül volt hazudott valamiben. Azt hiszem ezek az apró titkok mind együttesen okozzák Candice tragikus halálát. A film folyamán rádöbbenünk, hogy igazából senki nem állt a fiatal lány mellett, még azok sem akiket a barátainak tartott. Ez mondjuk elég szomorú szegmense a filmnek.
Ám mégis azt kell mondanom, hogy rendkívül sok poénnal van fűszerezve ez a nagyon izgalmas francia film. Emiatt bátran írom, hogy bárkinek ajánlom: a krimikedvelőknek, a művészfilmek kedvelőinek, Marylin Monroe rajongóknak, a francia filmek szerelmeseinek. Senkinek sem fog csalódást okozni ez a vicces című francia krimi.

10/10 pont

Pu-pu-pi-du (Poupoupidou) - francia vígjáték, 102 perc, 2011
Rendező: Gérald Hustache-Mathieu
Szereplők: Jean Paul Rouve, Sophie Quinton