©Bri
A Kossuth Kiadónál április 18-án megjelenő Britannica Hungarica Nagylexikon 24 kötetből álló díszkötéses sorozata a korábbi magyar adatbázis legjavát adja közre: mintegy 40 000 címszava felöleli a XXI. századi magyar olvasó érdeklődésére leginkább számot tartó anyagot.

A tartalom az angol nyelvű Britannica Online Academic Edition naprakész szócikkei alapján frissül, kibővítve az európai és a magyar vonatkozású tartalmakkal. Mindezt csaknem 10 000 újraválogatott, igényes fotó, több száz térkép, ábra és táblázat teszi szemléletessé.

Az Encyclopædia Britannica története
A felvilágosodás kora – sok más ragyogó teljesítmény mellett – több nagyszabású enciklopédiával is gazdagította az európai kultúrát. A nagy francia Enciklopédiával közel egy időben, a kiváló német Conversations-Lexikont, a későbbi Brockhaust megelőzve, 1768-ban jelent meg először a legrégibbi és legátfogóbb angol nyelvű általános enciklopédia.
A Britannica ötlete két nyomdásztól, Andrew Belltől és Colin Macfarquhartól származik, a kiadást elsősorban William Smellie nyomdász és régiségbúvár gondozta. Edinburghban nyomták és jelentették meg 1768 és 1771 között.
A háromkötetes, 2659 oldalas, 160 remek rézmetszettel illusztrált mű azzal hívta fel magár a figyelmet, hogy terjedelmes és részletes értekezéseket közölt a fontosabb témákról, míg a szakkifejezésekről és más tárgyakról rövidebb, szótári jellegű cikkeket közölt, így könnyítve meg a tájékozódást.
A következő kiadások már jóval nagyobb szabású munkák voltak, mind terjedelmüket, mind látókörüket tekintve (az 1810-es negyedik kiadás 20 kötetben, 16 000 oldalon jelent meg).

A „tudósok enciklopédiája”
A 9. kiadás (1875–89), amely a „tudósok enciklopédája”-ként vált ismertté, nemcsak bemutatta a kor tudományos és vallási vitáit, de haladó szellemben és megalapozott érvekkel állást is foglalt bennük.

Edinburghból Chicagóba
1901-ben az Encyclopædia Britannica az Amerikai Egyesült Államokba, Chicagóba tette át székhelyét, miután Horace E. Hooper és Walter M. Jackson amerikai kiadók megvásárolták a teljes tulajdonjogot. Az 1910–11-ben megjelent híres 11. kiadást a Cambridge-i Egyetem kiadója, a Cambridge University Press tette közzé 29 kötetben. A mű könnyed, szabatos stílusa a legnemesebb formában folytatta a Britannicában meghonosodott irodalmi nyelvezet hagyományait.

Albert Einstein, Sigmund Freud, Lev Trockij a szerzők között
A 13. kiadás (1926) – bár csak három kötettel bővítette az előzőt – olyan szerzőket vonultatott fel, mint Niels Bohr, Marie Curie, Albert Einstein, Henry Ford, Sigmund Freud, Harry Houdini, Fridtjof Nansen, G. B. Shaw és Lev Trockij.

32 millió dollár a szerkesztői munkákra
A szerkesztőség óriási erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy 1974-ben napvilágot láthasson a Britannica 3, azaz a 15. kiadás.
Az új változat három, különböző célt szolgáló részből állt: Micropædia (Ready Reference [„Gyors tájékozódás”], Macropædia (Knowledge in Depth [„Mélyebb ismeretek”]) és Propædia (Outline of Knowledge [„A tudás vezérfonala”]).A 15. kiadás több mint 4000 szerzője mintegy 100 országból került ki, ezzel az enciklopédia látóköre nemzetközivé szélesedett.
A szerkesztői munka költségei 32 millió dollárra rúgtak − nem számítva a nyomdaköltségeket – ez volt a könyvkiadás történetének addigi legnagyobb magánbefektetése.
1985-ben közzétették a 15. kiadás teljesen átdolgozott változatát is.
Az új kiadás nagy változásokat hozott: a Macropædiában átcsoportosítottak és összeolvasztottak több száz szócikket; két külön kötetbe foglalták a név- és tárgymutatót (ez eredetileg a Micropædián belül kapott helyet); átdolgozták, átszerkesztették és új külsővel ruházták fel a Micropædiát és a Propædiát. A teljes enciklopédia 32 kötetből állt.
A frissített utánnyomások ezután is folyamatosan, de a digitális világ igényeihez alkalmazkodva nagyobb időközönként jelentek meg, a legutolsó 2010-ben.

Már csak digitális változatban
A Britannica elektronikus kiadása CD-ROM lemezen 1981-ben került a piacra. Ezt követte 1989-ben a multimédiás DVD-ROM. Az enciklopédia 1994-ben került fel az internetre, 2000-ben vezették be a mobiltelefonra történő alkalmazását, 2010-ben jelentették meg a gyermekek számára készült, számítógépen és okostelefonon használható változatot (Britannica Kid Apps).
2012 márciusában a kiadó bejelentette, hogy megszűnik a nyomtatott kiadás és mostantól kizárólag a digitális verziók bővülnek, frissülnek – változatlan elkötelezettséggel a pontos, hiteles és naprakész tudás iránt.