Csak zenélni, mindig csak zenélni. Rekordkisérletben Szenthelyi Miklós hegedűművész. 4 koncert 10 óra alatt.

Magyar és Guinness Rekord megdöntési rekordkísérlet a Budapesti Kongresszusi Központban. 2013. november 16-án, most már 5. alkalommal ismét egy fantasztikus maratoni sorozattal várja a koncertlátogató közönséget Szenthelyi Miklós Kossuth díjas hegedűművész, és a 25 éves fennállását ünneplő Magyar Virtuózok Kamarazenekar. Szenthelyi Miklós hegedűművész, egyetemi docens és megbízott tanszakvezető a Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. (díjai: 1986 Liszt díj, 1990-ben MSZOSZ-díj, 1994-ben a Magyar Köztársaság Tiszti keresztje kitüntetés, 2000-ben Tátrai Vilmos-emlékgyűrű és 2008-ban Kossuth-díjat, 2012-ben pedig a Prima Primissima- díj, 2013 Budapest díszpolgára) A Magyar Virtuózok Kamarazenekart 1988-ban alapította Szenthelyi Miklós hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a főiskolán végzett fiatal tehetséges tanítványaiból. A csak vonósokból álló együttes az évek során széles repertoárt épített fel, melyben hangsúlyos szerepet játszanak a romantika kiemelkedő alkotásai. Alakulásától kezdve igen sikeres külföldi pályafutást mondhat magáénak az együttes: már a következő évben vendégszereplésre utazott Dél-Koreába, melyet azonnali visszahívás követett, és a következő évben sor került első turnéjára Japánban is. 1990-ben az amsterdami Concertgebouw Nagytermében mutatkozott be az együttes, és az ottani siker és kritikák eredményeképpen a következő években számos vendégszereplésre hívták meg a zenekart, melyek során Olaszország, Ausztria, Németország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Törökország, Dél-Korea és Japán legjelentősebb koncerttermeiben lépett fel. Az USA-ba először 1991-ben jutott el a zenekar, a floridai Summerfest Fesztiválra, melynek során Panamába és Curacao-ra is ellátogatott az együttes, és koncertek mellett CD-ket is készített. Ezt követően a Columbia Artist által szervezett, több hónapos turnék során az Amerikában eljátszott koncertek száma meghaladta a százat. A zenekar külföldi vendégművészekkel is együttműködik, amerikai, német és koreai karmesterek mellett JeanPierre Rampal világhírű francia fuvolaművésszel, akivel többször turnézott és CD-felvételt is készített. Düsseldorfban Laki Krisztina opera-énekessel adott koncertet, majd 1999-ben egy három hónapos vendégszereplés következett az amerikai kontinensen 1999-ben, melynek keretében többek közt az alábbi helyszínekre kapott meghívást: Cape May Music Festival, New Jersey és Summerfest, Florida, valamint Argentína, Costa Rica, Guatemala és a Holland Antillák. 1999-ben őszi turné Spanyolország nagyvárosaiban, 2000-ben Japánban az immáron negyedik turné (Tokio, Osaka, Kyoto, Sapporo, stb.), majd három hét Dél-Koreában. 2002-ben Spanyolországban, nyári fesztiválokon szerepel a zenekar, ezt Japán és Dél-Korea követi 2003- ban, ugyanebben az évben Svájc és ismét Spanyolország következik. 2003-tól az USA, Németország, Horvátország, Szlovénia, Olaszország és Svájc szerepel a zenekar külföldi turnéállomásai között. Megalakulása óta a zenekar több mint 50 külföldi turnét teljesített három kontinensen, a külföldön eljátszott koncertek száma meghaladja az ötszázat. Spanyol, holland, amerikai, japán, argentin kritikák adnak hírt a sikerről, mellyel a zenekar öregbíti a magyar vonószenekar hírét a világban. 2008-ban Indiában, a Mumbai Magyar Kulturális Fesztivál keretében vendégszerepelt óriási sikerrel a kamarazenekar. Nyolc CD-felvétel készült a zenekarral, ebből ötöt az Amerikai Egyesült Államokban adtak ki a PROdigital, Summerfest, Romeo lemezkiadók, a többi Magyarországon készült a Hungaroton, a Naxos (dupla Rossini album) és a Gloria kiadók gondozásában. Itthon a Magyar Virtuózok a legtöbbször fellépő kamarazenekarrá vált az elmúlt évek során, koncertjeit Budapest legelegánsabb helyszínein adja, úgy mint a Művészetek Palotája, a Parlament Kupolaterme, a Mátyás templom és Hilton Dominikánus udvar. A Magyar és GUINNESS Rekord kísérleten Haydn, Mendelssohn és Dvorak műveit hallhatjuk neves szólistatársak közreműködésével. Fellépnek: Onczay Csaba Kossuth díjas csellóművész, Szenthelyi Judit-a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett zongoraművész, Kiss Gyula Liszt-díjas zongoraművész és Homoki Gábor hegedű- és brácsaművész. Az esti koncert karmestere Medveczky Ádám Kossuth díjas karmester. A tradicionálisnak számító Szenthelyi Maratonnak lelkes támogatója Mága Zoltán. A hegedűvirtuóz nagy tisztelettel áll régi mestere, Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész művészete előtt, akitől 1997-ben átvette előadóművészi diplomáját. Mága Zoltán nagyszerűnek és hiánypótlónak tartja a Maratont mint kezdeményezést, mert a komolyzenei pályán ilyen rendkívüli emberi teljesítményt igénylő megmérettetés nem jellemző. Mivel a Szenthelyi Maraton négy koncertből áll egy napon belül ez által széles rétegeket megszólítva, az esemény teljesíti Mága Zoltán fő küldetését, hogy népszerűsítse a komoly zenét, illetve a magyar zenei kultúra egyetemességét. Sebestyén István, a Magyar Rekord Egyesület elnöke tájékoztatása alapján „a mérhető és elvileg legalábbis bárki számára megismételhető emberi teljesítmények megragadása, jegyzőkönyvezése és adatbázisba gyűjtése az egyesület feladata. A művészeti tárgyú rekordok mindig kérdéseket vetnek fel, kivéve, ha van egyértelműen mérhető paraméter, amely független a művészeti tevékenységről alkotott szubjektív véleménytől. Ilyen egy előadás hossza is, amely adott körülmények között jól mérhető. Hasonló volt a miskolci operafesztivál „rövidségi” rekordja, ahol a 8 másodperces opera állította fel ezt a sajátos csúcsot. Ilyen speciális művészeti rekord lesz Szenthelyi tanár úré is, aki egy napon belül, azaz 1440 percen belül a legtöbb időt kívánja szólóhangszeres művészként a színpadon tölteni. Az elméletileg elképzelhető 1440 perces maximumot mennyire sikerül most első alkalommal megközelíteni, ez lesz a mérés legfontosabb kérdése a november 16-i koncertek alkalmával. Az időt természetesen másodperc pontossággal mérjük, az adott mű előadásához történő színpadra lépés utáni elcsendesedést követő karmesteri beintéstől a mű záróakkordjának lecsengéséig bezárólag eltelt időt alapul véve. Ez a módszer teljesen megfelel egyébként a legrövidebb opera mérési metódusának, azaz sztenderdizált módszernek tekinthető. Az egy napon belüli koncertek mért időtartamait össze kell adnunk, a kapott végeredmény, várhatóan 400-500 perc körüli, adja majd az új rekord mérőszámát.”