Krusovszky Dénes első gyerekverskötetének hőse olyan, mint egy átlagos fiú, csak egy kicsit érzékenyebb. Még csupán nyolc éves, de már mindenhol ott van. És járjon bármerre, fáradhatatlanul, éles szemmel figyel, újra meg újra rácsodálkozva az őt körülvevő emberekre és jelenségekre. Ugyanolyan izgalmas számára az édesanyja tükre, vagy egy idős és magányos néni, mint az élet számos nagy rejtélye. Itt és most, a versekben láthatjuk, hogyan válik nyitottá a világra, hol családtagjai, hol barátai, iskolatársai körében. Élményei intenzívek, álmodja bár fűcsomónak magát, biciklizzen a körúton, vagy meséljen arról, miért fél a sötétben. Hangulata gyakran ingadozik: az egyik pillanatban még azon nevet, hogy a tanár néni tüsszentett, a másikban elgondolkodik, vajon mit követhettek el, akiknek büntetésből a parkban kell aludniuk. Krusovszky Dénes a gyerekeket és felnőtteket egyaránt foglalkoztató kérdéseket, az élet nagy titkait finoman, összetetten, egyszerre filozofikusan és humorosan tálalja verseiben. A könyvet 10 éves kortól ajánlja a MAGVETŐ KIADÓ.

Egy vers a kötetből:

Nekem lila 
Ha nekem lila,

miért ne lehetne
lila az ég néha,
vagy barna a fű,
piros a lomb,
engem nem zavar,
hiába állítja mindenki,
hogy rosszul festem,
így tetszik, ilyen lesz,
színtévesztő vagyok,
ezt mondják,
és azt kérdezik folyton,
hogy ez milyen szín
meg ez milyen,
mondjam meg mindenről,
de hát kit érdekel,
hogy a zöldikét sárgára,
a sárgarigót meg
zöldre satíroztam,
a rózsaszín pónira
pedig azt hittem, szürke,
sosem lesz jogsim,
ezt mondta Krisztián,
de ez hülyeség,
apa is vezet,
pedig neki is mindig
anya mondja meg
a színeket.