2017. december 11. - hétfő

Meglátta a medve az árnyékát

Kinyomtatom...
Medvelesen

A népi időjóslás szerint hosszú tél várható.

Idén is megtartották a hagyományos medveárnyék észlelést a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A napos időben a medvéknek árnyékuk volt, ami a népi időjóslás szerint arra utal, hogy a tél sokáig fog tartani. Más kérdés, hogy a hosszútávra szóló előrejelzésekben mindig sok a bizonytalanság.

A szombattól keddig tartó Mackófesztivál utolsó napján, február 2-án került sor a hagyományos medveárnyék észlelésre a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A néphit szerint ha a medve ezen a napon meglátja az árnyékát, vagyis napos idő van, elhúzódó télre kell számítani, ha viszont az idő borult, és nincs árnyéka a medvének, már nem kell sokáig várni a tavaszra.

Több százan, köztük sok óvodás és kisiskolás volt kíváncsi a délelőtt 11 órakor megtartott medveárnyék észlelésre. A barlangból előcammogó két kamcsatkai medve, Tibor és Romulus a napsütésben annak rendje és módja szerint árnyékot vetett, még akkor is, ha a kiengedés előtt pár perccel egy halvány felhőfoszlány úszott a nap elé, és ezért az árnyék nem rajzolódott ki túl élesen. A népi időjóslás hagyományai szerint az észleltek hosszan elnyúló télre utalnak, de ettől aligha kell valakinek megrettennie. A medveárnyék alapú időjóslás ugyanis még a sok éves átlagokon alapuló hosszú távú előrejelzéseknél is bizonytalanabb.

Az állatkerti medvék téli aktivitása egy kissé eltér a vadonbeli medvékétől, s nagyban eltér az elterjedt hiedelmektől. A medvék ugyanis a valóságban nem alszanak olyan igazi téli álmot, mint a sünök vagy a denevérek, csupán kevésbé aktívabbak, hogy a kevesebb táplálékot nyújtó téli időszakban takarékoskodjanak az energiával. Az állatkerti medvék ráadásul télen is jól táplálkoznak, ezért ők ugyanolyan aktívak, mint máskor. Éppen ezért az nem volt kérdés, hogy előjönnek-e a barlangjukból (az év minden napján megteszik), és attól sem kellett tartani, hogy megijednek az árnyékuktól, a medvék ugyanis nem nagyon ijedős állatok.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben kezdettől fogva éltek különféle medvék. Nem hiányoztak már 150 éve, az 1866-os megnyitáskor sem. Mi több, a kor látogatóinak épp az egyik barnamedve, Kristóf volt az első számú kedvence. Még Deák Ferenc is rendszeresen meglátogatta. Az elmúlt másfél évszázad során szinte valamennyi nagytestű medvefaj látható volt az Állatkertben. Természetesen nem mind egyszerre, de az idők során a barnamedvék legtöbb alfajával, így az európai és a szíriai barnamedvével, a kamcsatkai medvével, a kodiakmedvével és a grizzly-vel, illetve más nagytestű medvefajokkal, így a baribállal, a jegesmedvével, az örvösmedvével és az ajakosmedvével is foglalkoztak a városligeti intézményben. Jelenleg a valódi medvéket Tibor és Romulus, a két kamcsatkai medve képviseli, de élnek az Állatkertben ormányosmedvék, vörös macskamedvék (másik nevükön kis pandák), mosómedvék és farksodrók is. Ez utóbbiak szintén a mosómedvefélék családjába tartoznak.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

Boldog születésnapot! címmel egy felvonással megtoldotta a társulat a Macskajáték november 20-ai díszelőadását, hogy a közönséggel együtt itthon köszönthesse a 75 éves Felkai Esztert.

fotó Toldi Éva

Goldoni: A régiséggyűjtő családja című műve alapján.

Bandaloop a Kálvin téren

Tizenhét napon át a feltöltődés és a kortárs művészet fővárosa volt Budapest.