Janó Manó első évadát több mint 1 millióan látták a világhálón, így minden bizonnyal sok családnak örömet okoz, hogy a friss, második évad, a Janó Manó És A Csodálatos Bolygolyóbis december 13-ától ingyenesen megtekinthető lesz a neten.
Érdekességek a több mint 2000 éves vízi sportról.
Május 7-én érdemes lesz kilátogatni a budapesti Műegyetem rakpartra, ahol immáron negyedik alkalommal rendezik meg a Dunai Regattát. A sportprogramok, evezős futamok és koncertek mellett a sárkányhajózás is nagy szerepet kap: a hazánkban még viszonylag újnak számító sportban 15 amatőr egyetemi csapat méri össze tudását. De vajon hogyan jött létre a sárkányhajózás, és hogyan vált sporttá?
A Dunai Regatta keretében egy több mint 2000 éves kínai hagyomány elevenedik meg. Május 7-én a budapesti Műegyetem rakparton a profi evezős verseny, a sportprogramok és a koncertek mellett a sárkányhajózás is bemutatkozik. A 3 sárkányhajós futam nem mindennapi látványt ígér, ugyanis a csapatok a Duna egyik legszebb fővárosi szakaszán versenyeznek majd!
Hazánkban még egészen fiatalnak számít ez a sport ahhoz képest, hogy Kínában már több mint 2000 éves hagyománya van a sárkányhajózásnak. A legenda szerint Qu Yuan költőt hazaárulás vádjával száműzte a Chu királyság kormánya, az államférfi ezért tiltakozásképp a folyóba vetette magát. A helyi halászok a holttest felkutatására versenybe szálltak egymással, miközben hangos dobszóval igyekeztek távol tartani a halakat, nehogy azok felfalják Qu Yuan földi maradványait. Innen ered a sárkányhajózás sport, és a kínai sárkányhajó ünnep hagyománya is, amelyen díszes hajók látványos felvonulásával emlékeznek a költőre.
A Dunai Regattán május 7-én a Műegyetem rakparton is bemutatkozik ez a látványos sport: 15 amatőr egyetemi csapat száll vízre, és összesen 76800 métert tesznek majd meg a Duna egyik legszebb budapesti szakaszán a sárkányfejjel díszített, 12,5 méteres hajókban. A sárkányhajóban 20 evezős foglal helyet két sorban, elöl, menetiránynak háttal ülve a dobos, aki a ritmust adja, hátul pedig a kormányos, aki irányítja a hajót. A Dunai Regattán megközelítőleg 12368 dobveréstől dübörög majd a rakpart: ám ez már nem a halaknak, sokkal inkább a versenyzőknek és a kilátogató szurkolóknak szól majd.
A rendezvényen a sárkányhajós futamok mellett az Antall József Tudásközpont szervezésében profi egyetemi evezős versenyre is sor kerül: ennek keretében a világklasszis Oxford és Cambridge evezős nyolcasa mérkőzik meg 6 magyar csapattal. A parton számos sportolási lehetőség várja majd az érdeklődőket, este pedig a Dunai Regatta fesztivállá alakul és többek között a Kelemen Kabátban, a Magashegyi Underground és a Sound of the University tehetségkutató verseny győztese koncertjétől visszhangzik majd a rakpart.
„A szervező Antall József Tudásközpont célja, hogy a rendezvénnyel felhívja a figyelmet a Duna adta színes lehetőségekre, emellett az egyetemi identitástudatod is szeretnénk erősíteni azzal, hogy a diákok együtt sportolnak, vagy csak a partról szurkolnak az övéikért” – mondta el Ricsovics Ágnes, a Dunai Regatta projektvezetője az esemény sajtótájékoztatóján.
A Dunai Regattán az egyetemisták amatőr sárkányhajós csapataikért is szurkolhatnak. „15 hazai egyetem együttese áll rajthoz a rendezvényen, hogy megmérettessék magukat ebben a több ezer éves kínai sportban” – mondta el Járosi Péter, a Magyar Sárkányhajó Szövetség elnöke. Hozzátette, hogy a sárkányhajózás hazánkban közel 20 éves múltra tekint vissza: számos világbajnoki és Európa-bajnoki eredménnyel büszkélkedhetünk, a 2018-as világbajnokságot pedig ismét Magyarország rendezheti meg. „A 13,5 méter hosszú és 250 kg súlyú hajó sárkányt formáz meg, innen az elnevezés. 20 evezős foglal benne helyet tíz padon párosával, elől ül a dobos, aki az evezés ritmusát adja, a hajó végében pedig a kormányos. A siker általában azon múlik, hogy a verseny alatt ki tud a legjobban, legokosabban csapatban dolgozni” – mondta el az elnök.
Dunai Regatta 2016. május 7-én, szombaton 11:00 – 04:00 óra között a budapesti Műegyetem rakparton.