2018. június 18. - hétfő

Véres történet nyelvrokonainkról, a hantikról

Kinyomtatom...
plakát

A Nobel-díjra is jelölt író regényéből készült film magyarországi bemutatója az Urániában.

Mese a hantikról címmel mutatja be Oleg Feszenko filmjét, valamint Alekszej Fedorcsenko A forradalom angyalai című alkotását az Uránia Nemzeti Filmszínház december 14-én a Transzszibériai Expressz sorozatban. Az este vendége Nagy Katalin műfordító.

A Mese a hantikról Jeremej Ajpin hanti író Szűzanya a véres havon című regénye alapján készült. A könyv 2002-ben jelent meg, s a következő évben már magyarul is kiadták Nagy Katalin tolmácsolásában. Ajpint Nobel-díjra is jelölték 2005-ben, éppen a magyar fordító kezdeményezésére (miután a művet franciára, angolra és németre szintén átültették).

A hantikról (vagy régebbi nevükön osztjákokról) mindenki tudja, hogy a manysik mellett legközelebbi nyelvrokonaink. Történelmükből azonban Magyarországon nagyon keveset ismerünk. A filmbemutató most alkalmat ad arra, hogy képet kapjunk történetük egyik legtragikusabb eseményéről, az 1933-as kazimi felkelésről.

Ajpin regénye és a belőle készült film ugyanis ennek a vérbe fojtott felkelésnek történetét meséli el egy anya sorsán keresztül, akinek a férjét és egy kivétellel a gyerekeit is elpusztították. A felkelést az váltotta ki, írja Ajpin a regény prológusában, hogy a vörösök meggyalázták a szentnél is szentebb helyet, az Isten-tava közepén lévő szigetet a Kazim felső folyásánál, ahova idegen addig nem tette be a lábát. A lázadásnak persze más előzményei is voltak, például a bezártsághoz nem szokott hanti gyermekek gyakori halála az internátusokban, ahová bekényszerítették őket. Mindez arra ösztönözte a hantikat, hogy fegyvert fogjanak a hatalom ellen, de küzdelmük teljesen reménytelen volt. A legyőzötteken pedig szörnyű bosszút álltak: a férfiakat nyers vörösfenyő bunkókkal agyonverték, míg a nőket és a gyerekeket megfosztva szúró és vágóeszközeiktől, gyakorlatilag éhenhalásra ítélték. Részben ez is oka annak, hogy a hantik lélekszáma a 2002-es népszámláláskor mindössze 26694 fő volt, de közülük ma már igen kevesen beszélik őseik nyelvét. A film a tragikus eseményeket a regénytől eltérő felfogásban dolgozza fel, de alkalmat ad arra, hogy megismerjük a történteket.

Ugyanebben a korszakban játszódik az este másik bemutatója, az orosz film hagyományihoz hűebb A forradalom angyalai. Ez azt a különös küldetést idézi meg, amikor a szovjet hatalom művészeket küldött a hantik közé, hogy segítsenek a sámánhívő, vadászó-rénszarvastenyésztő néppel elfogadtatni a kommunizmus jelképeit és eszméit. Ami részben sikerült is. Még ma sem ritka, hogy az őslakosok sátraiban, a bálványokkal egy térben ugyanúgy megférnek a pravoszláv ikonok, mint egy-egy Lenin-kép. A filmben  egy zeneszerző, egy szobrász, egy színházrendező, egy konstruktivista építész és egy filmrendező indul az Ob-vidéki tajgába. A csapat vezetője a beszédes nevű Polina Forradalom. A Moszkvában is díjazott alkotást Alekszej Fedorcsenko, az Uránia sorozatéban január 25-én bemutatásra kerülő A marik mennyei asszonyai rendezője jegyzi.

A 18.30-kor kezdődő Mese a hantikról cím film előtt Forgács Iván filmtörténész beszélget Nagy Katalinnal a film alapjául szolgáló Szűzanya a véres havon című regény fordítójával. A kötet az esemény idején  a helyszínen korlátozott számban megvásárolható a Magyar Napló kiadó jóvoltából.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

fotó Lantos Zsuzsanna

Egy jómódú család összetört életének töredékeit ismerhetjük meg az olasz író, Enrico Luttmann Szilánkok című darabjában.

plakát

Egyetlen alkalommal levetítik Az ördög jobb és bal keze című western-vígjátékot, majd a Bud Spencer-Terence Hill Emlékzenekar ad koncertet a páros legnépszerűbb filmzenéiből.

Duna Karnevál

Immár hagyományosan a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi nagykoncertjével veszi kezdetét a Margitszigeten a Budapesti Nyári Fesztivál három hónapon át tartó gazdag programsorozata.