„Legyen a zene mindenkié!”

Kodály Zoltán előtt tiszteleg a Budapesti Tavaszi Fesztivál.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idén két jelentős magyar zeneszerző előtt is fejet hajt. A fesztivál a hagyományosnak mondható Liszt-tematikája mellett a magyar zenetörténet egyik legfontosabb alakjáról, a 135 éve született, és éppen fél évszázada elhunyt legendás zeneszerzőről, zenepedagógusról, Kodály Zoltánról is megemlékezik.

Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy Kodály Zoltán munkássága nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar zenei élet. Az 1882-ben született zeneszerző kiemelkedőt alkotott a klasszikus zene minden területén, művei a mai napig a koncerttermek közkedvelt darabjai. A komponálás mellett nem csak páratlan terjedelmű népdalgyűjteménye, hanem pedagógiai módszerei - ezen belül is a népdalkincsre épülő Kodály-módszer – is alapjaiban változtatták meg a zenéről való gondolkodásmódot. A pedagógiai módszer nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 2016-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
A nemzetközi hírnév tükrében nem meglepő, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválon nem csupán magyar előadók műsorán találunk Kodály-műveket.

A fiatal japán szoprán, Ayane Imai április 10-i Vigadó-béli dalestje különleges utazást ígér a magyar és a japán zene világába, mintegy hidat képezve a két pentatonikus zenei hagyomány között. A Hokkaidóban született énekesnő tanulmányait Szapporóban, Pécsett és Budapesten végezte, tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet, mind zenei, mind szó szerinti értelemben. Estje különleges, már-már személyes vallomás szülőhazájáról és választott otthonáról. 

Április 12-én a Lappföldi Kamarazenekar koncertjén csendül fel a zeneszerző Adagio című darabja Sulyok Imre zenekari átiratában. Fülei Balázs zongoraestjének ad otthont a Klebelsberg Kultúrkúria április 10-én, itt más szerzők művei mellett elhangzik a Marosszéki táncok is.

A két tehetséges muzsikus, Szokolay Balázs és Szokolay Dongó Balázs Ködellik a Mátra című crossover bemutatójukkal tiszteleg Kodály művészete előtt április 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében. A Kodály-évfordulóra készült koncert első felében különleges formában hangzanak fel Kodály Zoltán kompozíciói: a zongora mellett tárogató, azaz népi furulya is felcsendül. A második rész pedig egy ősbemutató: Szokolay Dongó Balázs ősi magyar népzenék ihlette, Sír az út előttem című dalciklusát mutatja be. Április 21-én és 22-én a Müpa Fesztivál Színházában egy elképzelt falu mindennapjait mutatja be a Magyar Állami Népi Együttes új előadása, a Tánckánon – Hommage à Kodály.

A zeneszerző kamaraműveiből is válogat a Classicus Ensemble koncertsorozata. A Múzsák csöndje – Múzsák hangja négy előadására április 15-én és 16-án kerül sor a Pesti Vigadó Dísztermében. Fiatal muzsikusok négy koncert keretében mutatják be az I. világháború zenei életét. A kórusművek szerelmeseit várja az „Örvendjen az egész világ” című Fesztiválzáró kórusünnep április 22-én a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, az esten Kodály több rövidebb kórusműve mellett felcsendül a Budavári Te Deum is, hat kórus és a MÁV Zenekar közreműködésével, Medveczky Ádám vezényletével.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál nagyszabású záróeseménye is Kodály Zoltán művészetéből merít. Április 23-án a zeneszerző legnépszerűbb színpadi műve, a Háry János kerül színre a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Anger Ferenc rendezésében. Az előadást Palló Imre vezényli, a címszerepben pedig Dobák Attila lép fel, akinek egyben ez lesz budapesti debütálása is.