Első vendége Háy János, aki A halottember című kötetéért a Színházi Dramaturgok Céhének "Az évad legjobb magyar drámájáért" járó díját vehette át.

„Minden alkalommal kortárs irodalmunk egy-egy nagyszerű és érdekes alkotóját hívjuk magunk közé, és az estek során nem az aktuális megjelenésekre, inkább a pálya egészére fókuszálunk. Ránézünk, elidőzünk, én rákérdezek – és az író mesél. Szeretném megmutatni az író/költő olyan arcát, amit nem, vagy kevésbé ismerünk. Sosem célom az önéletrajzit kikeresni, a privátot kihámozni a szövegekből, mindig is rettentett ez a fajta olvasat. De azt nagyon élvezem, ha a művészt megláthatjuk más fénytörésben is. Ebben segítségünkre lesznek maguk az írók és a szövegeik, valamint a zene, az előadó művészet, a régi fényképek – és még ki tudja, milyen meglepetések.” (Lánchíd Szalon)

2017. szeptember 25., hétfő 19.30  Lánchíd Szalon Budapest, Lánchíd u. 7.

„Engem akkor vág fejbe egy könyv, ha a végére érve azt szeretnéd, bárcsak halál jó haverod volna az írója, akire rá is telefonálhatsz, amikor csak akarod.” – mondja Salinger híres hőse, Holden Caulfield (Rozsban a fogó - ford. Barna Imre). Már kamaszként megütött ez a mondat, és Salingert azonmód tárcsáztam volna. Később is irányadó lett ez a zsigeri útmutató, és életem ajándékának tartom, hogy mind moderátorként/újságíróként, mind művészként már megtehettem, hogy felkeresem azon írók egy részét, akik megérintettek. Ezeken az estéken ezt az élményt szeretném átadni a közönségünknek, akik – reményeink szerint – belépnek velünk ebbe az intim világba.