2018. február 25. - vasárnap

Ősvigasztalás – A Békéscsabai Jókai Színház vendégjátéka a Nemzeti Színházban

Kinyomtatom...
Balázs Csongor, Szélyes Imre Jászai Mari-díjas, Nagy Róbert, Liszi Melinda, Ragány Misa

A Békéscsabai Jókai Színház 2018. január 29-én mutatja be Tamási Áron Ősvigasztalás című drámáját Budapesten, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda színpadán.

A Békéscsabán nagy sikerrel játszott dráma majdnem ötven évvel a megírása után került a közönség elé, aktualitásából azonban semmit sem vesztett, ami azt mutatja, hogy Tamási modernebb drámát írt, mint korának irodalma. A dráma bemutatása egyfajta tisztelgés Tamási Áron születésének 120. évfordulója előtt is. A különleges előadás számtalan dicséretet kapott.

Tamási maga is elveszettnek hitte az Amerikában írt „komor és darabos vázlat”-át, ahogy visszaemlékezéseiben nevezte. Egy kolozsvári drámapályázatra küldte haza 1924-ben, akkor, amikor az első világkatasztrófán átvergődött emberiség levegőért és segítségért kiált, megváltásért esedezik. A darab az életbe vetett hitről, az újrakezdés lehetőségéről szól. A műben benne szunnyadozik a túlélés ígérete: a megmaradás záloga nem a kesergés, hanem az akarás, útja az összetartozás. Alaptémája: az ősi hagyományok elvetésével megszűnik az ember és természet harmonikus kapcsolata, helyét a káosz és az erkölcsi szennyezettség foglalja el. Tamási nem megelőzte a korát, hanem egyszerűen más, modernebb drámát írt, mint amilyenhez a húszas évek magyar irodalma, illetve színházi közönsége szokott, vagy amilyent elvárt.

Az Ősvigasztalás – bár szerzői utasítás szerint „történik Székelyföldön a XIX. században, sőt bé is vezeti ide a XX. századot” – cselekménye mégis időtlen. A darab az ősi pogány kultikus szertartások hangulatát idézi meg. A drámai szituációt Csorja Ambrus szokatlan végakarata teremti meg. Öccse, kérésére ősi áldozatot celebrál, és a havasi tisztáson máglyán égeti el a holttestét, hamvát összeszedi egy fazékba, és abba saját vérét is belekeveri. Amikor erre fény derül, Csorja Ádám gyilkosság vádjával törvény elé kerül, s bár a tanúk vallomása alapján kiderül az ártatlansága, „a törvényes szokások és formák megszegéséért” tíz hónapi elzárásra ítélik. A börtön elől Gálfi Bence szökteti meg, de amikor rájönnek, hogy mindketten Kispál Julába szerelmesek, Gálfi lelövi Csorját.

„Isten, Isten, igaz Isten!” – sikoltja a darab végén a meggyilkolt Csorja Ádámra rátaláló egyik szereplő. „Nem sírunk többet soha! Nekünk nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal!” – mondja a másik, majd rémülten összebújnak, és lassan táncolni kezdenek… A tánc, az átmeneti rítusok kellékeként a megbillent egyensúly helyreállítására, az értékvesztés, az értékek transzformációja utáni rend megteremtésére szolgál. Az ősvigasztalás a negatív állapotból kivezető megoldást, az ősi, tiszta erkölcsiséget szimbolizálja.

Az előadásban a két Jászai Mari-díjas színművész, Kovács Frigyes és Szélyes Imre mellett Szőke Pál, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Gulyás Attila, Mészáros Mihály, Nagy Róbert, Balázs Csongor és Ragány Misa látható.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

fotó Toldi Éva

2018. február 20-án ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon.

fotó Ignácz Bence

A Békéscsabai Jókai Színház bemutatta Alan Alexander Milne Micimackó című mesejátékát Tege Antal rendezésében.

jelenet

Egressy Zoltán kamaradarabja 400. alkalommal lesz látható február 14-én.