István, a király Baján

Baján mutatja be a Budapesti Operettszínház az István, a király című rockopera Székely Kriszta rendezésében készülő legújabb változatát.

Augusztus 24-26. között három alkalommal lesz látható Szörényi Levente és Bródy János korszakos műve a Petőfi-szigeten. Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója sajtótájékoztatón jelentette be a darab szereposztását, és elárulta azt is, miért tartja fontosnak és aktuálisnak az alkotás színrevitelét a színház.

Rendhagyó helyszínen, a Budai Várban található Mária Magdolna altemplom romkertjében tartott sajtótájékoztatón Lőrinczy György ismertette, miért döntött úgy a színház művészeti vezetésével egyetértésben, hogy műsorra tűzik az István a királyt.
„Adva van egy mű, amit az ember nagyon szeret és nagyon sokra tart, és azt gondolja, az a kérdés, hogy miben legyünk európaiak és miben járjuk a saját utunkat, illetve hogy ez a két nézőpont évszázadok óta hogyan ütközik a mindennapi emberek és egy ország vezetőinek a fejében, a gondolataiban - megunhatatlan és mindig aktuális téma.”
A másik fontos kérdés, folytatta a főigazgató, hogy kinek és miért mutatják be a darabot. „Azt gondolom, és ebben egyet értettünk Rosta Mária producer asszonnyal és a szerzőkkel, akiknek ezúton is köszönöm a bizalmat, hogy az Operettszínháznak odaadták ezt a produkciót, hogy érdemes lenne egy fiatalos előadást csinálni. Vajon készült-e olyan adaptáció mostanában, ami a fiataloknak szólt, amiből a mai tizen- és huszonévesek rá tudnak jönni, hogy a szüleik, nagyszüleik miért szerették annyira ezt az alkotást?” Harmadik lényeges indokként pedig azt említette, hogy az Operettszínház jelenlegi társulatában milyen tökéletesen és jól ki lehet osztani a szerepeket. Lőrinczy György elmesélte, hogy az 1983-as ősbemutató, melyben a Bihari Együttes néptáncosaként vett részt, meghatározó élménye, olyannyira, hogy a zenés színház iránti szerelme nagyrészt annál a produkciónál kezdődött. A főigazgató azt is elárulta, hogy amikor felkereste Rosta Máriát az ötlettel, hogy az Operettszínház műsorára tűzné a darabot, a producer asszony azt válaszolta, hogy egy rendező van, akinek szívesen odaadná, és ez nem más, mint Székely Kriszta. A főigazgató bevallotta, azt gondolta, itt ért véget ez a történet, de azért felhívta a rendezőt, aki meglepetésére azonnal igent mondott. A művet 35 éves történetében soha nem állította még színpadra ilyen fiatal művész, és soha nem rendezte még nő.

Bócsa Barnabás, a Baja Marketing kft ügyvezető igazgatója felidézte, hogy  
2012-ben Csodálatos Baja néven indítottak egy fesztivál sorozatot, ahová meghívták az Operettszínházat is, akik a Miss Saigonnal léptek fel a Szentháromság téren felállított 4000 néző befogadására alkalmas téren, az 1400 nm-es színpadon. Az együttműködés azóta is töretlen. 2018-ban azonban új helyszínen, a Petőfi-szigeten mutatják be az István, a királyt. Bócsa Barnabás elmondta, hogy az elmúlt hat évben óriási fejlődésen ment keresztül a belváros, több mint 30 milliárd forintot költöttek beruházásokra. Ennek részét képezi az az infrastrukturális fejlesztés is, ami a szigeten történt. Ez teszi lehetővé, hogy természeti környezetben játsszák a művet, háttérben az erdő, néhány méterre a színpadtól pedig a Sugovica folyó.

Lőrinczy György is hangsúlyozta az együttműködés fontosságát. Lényegesnek tartja a kulturális alapellátást - ami egyébként kiemelt kormányzati szándék is -, vagyis azt az elvet, hogy az ország különböző pontján élők egyformán juthassanak kulturális élményekhez és lehetőségekhez. Úgy véli, erre nem feltétlenül az a megoldás, hogy vidékről, buszokkal Pestre hozzák az embereket, hanem hogy helybe vigyék a produkciókat. A Budapesti Operettszínház évek óta minden nyáron rendszeresen játssza nagysikerű előadásait kisebb és nagyobb magyarországi városokban.  
A mostani bemutató zenei vezetője az a Makláry László, aki az 1983-as ősbemutatón is vezényelte a művet. A főzeneigazgató elmesélte, hogy annak idején hat-nyolc hónapon keresztül dolgoztak Szörényi Leventével és Bródy Jánossal a megfelelő hangzásért, a hangszerelést Márta Istvánnal közösen végezték.

Székely Krisztát rendezőként mindig azok a darabok érdekelik, amik a mához is tudnak szólni, és amiknek több rétegük van. Úgy véli, ilyen az István, a király is. „Felépül az európai helyzetből, az ország földrajzi helyzetéből adódó konfliktusokból, amik újra és újra ismétlődni látszanak országunk történelmében. Tehát a darab miliője egyáltalán nem áll távol a ma emberétől. És ha tovább bontjuk ezeket a történeteket, akkor a középpontjában egy család áll. Egy kettészakadt család, de mégiscsak egy család. Engem ez a mag érdekel ebben a történetben. Ott van egy fiatalember, István, akinek egy gyászoló, nagy nyomás alatt lévő édesanyja maradt, és a másik oldalon ott van Koppány. Nagyon érdekes az a feszültség, amit ez a társadalom egy olyan apró szeletében, mint a család okoz, de épp annyira izgalmas, hogy hogyan sugárzik ki mindez egy ország történelmére” – mondta el a rendező, aki fontosnak tartja, és komoly kihívásnak tekinti, hogy saját generációja számára találjon egy olyan olvasatot, ami tovább élteti, tovább viszi ezt a történetet.

A sajtótájékoztatón az István, a király bajai szereplőit mutatták be, a várhatóan őszi, budapesti premier fellépőinek nevét később hozza nyilvánosságra a színház.
Istvánként Kocsis Dénest láthatja a bajai közönség, Koppányt a több év kihagyás után a műfajhoz most visszatérő Dolhai Attila alakítja. Réka szerepében Gubik Petrát csodálhatják majd, Sarolt, István édesanyja Polyák Lilla lesz. Gizellát, a tavaly végzett Maros Bernadett kelti életre, akivel a közönség első ízben a Szegény Dzsoni és Árnika második szereposztásában találkozhatott. Laborcot Kerényi Miklós Máté, Asztrik főpapot Homonnay Zsolt formálja meg. A rendkívül komoly énekesi kihívást tartogató Torda szerepére ketten készülnek, Szomor György és György Rózsa Sándor. A Gizellával érkező német lovag, Vecellin bőrébe Gömöri András Máté bújik. Koppány feleségei Szendy Szilvi, Bódy Barbara és Faragó Alexandra lesznek. A köpönyegforgató három magyar urat a színház három kiváló, közkedvelt művésze, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter és Földes Tamás alakítja.
A koreográfiákat az Operettszínház balett igazgatója, vezető koreográfusa Bodor Johanna és a néptáncban és néptánc alapú kortárs táncban más sokszorosan bizonyított Lénárd Gábor készíti. Makláry László mellett a másik karmester Szabó Mónika, aki a kórusok betanításáért is felel. A díszlettervező Cseh Renátó, a jelmeztervező Pattantyus Dóra.

Videós összefoglaló az eseményről https://youtu.be/LDbFFlhS4aA