Csütörtökön kezdődik és október 20-áig tart a 13. Szemrevaló│Sehenswert Filmfesztivál. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhetén a budapesti Művész moziban 11 friss, német nyelvű alkotást vetítenek, amelyhez 6 közönségtalálkozó kapcsolódik.
Hát megnéztem én is. Aztán hazajöttem és elővettem a könyvet, hogy én emlékszem-e rosszul vagy… Örök dilemma egy könyv megfilmesítésénél, hogy mennyire illik/kell ragaszkodni a leírt szöveghez. Mi az, amivel megrövidíthető, mi az, amit hozzá lehet adni, hogy – az én véleményem szerint - akár rövidítve avagy hosszabbítva a film megmaradjon a könyv esszenciájának.
Szóval, amikor elkezdtem újra olvasni a Félvér Herceget, megbizonyosodhattam róla, hogy igen, ez kezdődik azzal - a szerintem legjobb - fejezettel, amely a mugli miniszterelnök és a mágiaügyi miniszter találkozásait írja le. Ezt kihagyni a filmből - bűn és esztelenség, hiszen rengeteg lehetőséget rejt magában. De ugyanilyen érthetetlen számomra az Odú felgyújtása, amelyet hiába keresünk a könyvben - nem volt elég történet benne, hozzá kellett írni?
Nem kerülhetem ki, hogy röviden ne mondjak véleményt magáról a könyvről, a Harry Potter történetről. Fiaim miatt olvasom a sorozatot, mert érdekel, mi is fogja meg őket és a hasonló korúakat ebben az írásfolyamban? Az alapállás, miszerint a mágus-világ, a csodák világa se fenékig tejfel – sőt néha talán még kegyetlenebb, mint a valóság – újszerű dolog. Életre neveli a fiatalokat vagy éppen feleslegesen növeli a félelmüket? Tanácstalan vagyok. Érzésem szerint elveszik ez a kérdés a rengeteg (jó avagy rossz) varázslat olvasása-bámulása közben. Maga a történet megkomponált, ahogy azt az írónő is többször nyilatkozta, ez tetszik nekem. A stílusa? Hát erről nehéz bármit is mondanom, mert angolul nem olvasok „irodalmi szinten” – a fordítás alapján jól, könnyen olvasható műnek gondolom, amelynek erőssége a fordulatosságában rejlik. A helyek, helyszínek ábrázolása, leírása elnagyolt és bennem a hiányosság érzését kelti. A kosz, szemét, elhanyagoltság szinte mindenütt ott van: a Gomold-házban, Hagrid házában, de Harry szobájában is. Mi ez? Milyen összekötő kapocs?
Ami még jobban zavar, az a személyek egy-két tulajdonsággal (külső, belső) - ábrázolt alakja – jellemrajzról nem nagyon beszélhetünk. Talán e miatt ragaszkodtam volna azon kevés képhez, színhez, amit a könyvben találtam: Narcissa leomló szőke haja hol van a filmben, de Ginny hosszú, vörös hajfürtjeit se láttam, sőt Dumbledore hivalkodó szabású szilvakék bársonyöltönyét sem – csak azért sorolom ezeket, mert a filmbeli jelenetek alapjául szolgáló könyvrészletekben ez van.
Így visszakanyarodva a filmhez: nemcsak az előbb felsorolt konkrét színeket hiányoltam, hanem úgy általánosságban is azt mondhatom, az egész filmet színtelennek, élettelennek találtam.
Ha azt mondják, hogy a dementorok köde miatt van a szürkeség, elfogadom, de azt nem, hogy ez kiderülne a filmből. Akkor is kihalt és ember nélküli, vagy jóval kevesebb embert mutató a kép, ha eredetileg (könyv szerint) nem is lenne az. Ilyen például Dumbledore halála egy jellegtelen toronyban: csak a lényeges emberek vannak a porondon, sehol az alaphangot meghatározó halálfaló-vérfarkas-csoport a maga csapzottságában.
Roxfort távoli képe, a kviddics-pálya nézőközönsége, mint egy makett távolról.
A személyek külsejével se vagyok kibékülve. Harry Potter ennyi: jólvágott haj, szemüveg. Hermione, mintha egy középosztálybeli lány lenne egy sikeresen megállított anorexia nervosa után. Csúcs Ginny, amikor vállára omló barna hajával ott áll abban a hasán megkötött övű pongyolában, hogy megtörténjen Harryvel a smár avagy csók. Több van a könyvben és nem a színészeken múlt, hogy ilyen lagymatag megjelenést formáltattak meg velük.
A cselekmény: a történetben annyi folyamatosság van, hogy aki nem látta az előző részeket, az is élvezni tudja ezt a folytatást, a meg nem értett összefüggések, rejtélyek miatt feltámad a kíváncsiság a következő részek iránt – mert ugye még két filmet várhatunk.
A filmet szakavatott kezek és fejek tették fogyaszthatóvá – ami a minőség rovására, de az eladhatóság felé billent. Nézhető, nevetni lehet rajta, van benne izgalom is, csak többet lehetett volna belőle kihozni.
Csalódást talán nem, de hiányérzetet okozott – legalábbis nekem.
7/10 pont
Harry Potter és a félvér herceg (Harry Potter and the Half-Blood Prince), 154 perc, 2008
rendező: David Yates
Hozzászólások (4)
Teljes egyetértek a cikk írójával. Én is elolvastam mindegyik könyvet, és hát - finoman mondva - mást vártam, mint amit kaptam. Bár ez már az előző kettő rész óta várható volt. Azt vártam, hogy olyan fontos jelentek, mint például az említett miniszterelnökök találkozója, a Dursley családdal való találkozás, Dumbledore által összegyűjtött emlékek, stb. benne lesznek a filmben.
Nem értem én sem, hogy miért kellett kitalálni olyan jelentet - amikor ezek kéznél, illetve a könyvben voltak - mint az Odú felgyújtása. Pedig az Odúhoz még a 7. részben is kapcsolódik egy csomó jelenet.
De ugyanígy beszélhetnénk a szereplőkről is, pl. a könyv szerint Harry haja folyamatosan kócos, mint az apjáé - a filmben pedig - főként a 4. résztől - teljesen jólfésült. Herminone a könyv szerint nem egy szépség, bozontos haj, nagy fogak, stb. - a filmből ez nem derül ki, mert egy teljesen átlagos, vékony csajszi. Ron a könyvekben magas, szeplős, esetlen, hosszú lábú-karú fiú, míg a filmekből ez megint nem jön le.
A kihagyott jelenetekhez visszatérve, már a korábbi részekben is voltak ilyenek, amiknek pedig a 7. részben megint csak nagy szerepük lenne, pl. a könyvben Harry Siriustól kapott egy tükröt, aminek a párja nála volt. Igaz, hogy Harry nem használta a tükröt, és az 5. rész végén beledobta a ládájába, és darabokra tört, de egy darabnak belőle a 7. részben fontos szerep jut.
Összességében az a véleményem, hogy csináltak egy filmet, ami csak nagy vonalakban hasonlít a könyvre azért, hogy jobban eladható legyen, bár szerintem ez, ha jobban ragaszkodtak volna a leírt cselekményhez, akkor sem ment volna film rovására.
Szerintem a könyv elolvasása után a legtöbb esetben csalódást jelent a film, ez természetes, hiszen mégiscsak az első benyomás a legerősebb. Úgy gondolom, hogy adaptációnak nem jobbnak kell lennie az eredetinél, hanem minél inkább megközelítenie azt. Sajnos ez nem mindig sikerül! Én inkább könyvpárti vagyok, és ha lehet, eredetiben érdemes olvasni.
Egyetértek az előttem szólókkal a film szarabb és ahogy közeledünk a sorozat végéhez egyre jobban távolodik a könyvben leírtaktól.Kíváncsi leszek a 7.re hogy mennyi harcot ill.megpróbáltatást tesznek bele.A film színvilágáról annyit h.mikor Harry és Ginny összejött nem tudtam annyira örülni neki mint a könyvben aki látta a filmet az tudja mit értek ezalatt.Én sajna magyarul még nem láttam csak angolul londonban de mindenképp meg szeretném nézni magyarul is.
Szerintem is többet vártunk a filmtől, de lehet hogy ezért mi is hibásak vagyunk. Az első könyv terjedelme vagy ötször belefér az utolsó könyvekbe. Nem könnyű ezt bezsúfolni egy filmbe.Emgem kifejezetten az zavart, hogy már annyira sötét a kopia, hogy alig látni a történetet.