Május 31-én este a kecskeméti Hírös Agórában tartották a 17. Kecskeméti Animációs Fesztivál záróeseményét. 96 alkotás volt versenyben és 21 kategóriában osztottak ki díjakat. A fesztivál nagydíját Tőkés Anna Az utolsó dobás című filmje kapta. A legjobb egész estés európai film díját az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek című munkájának ítélték, míg a Nina és a sündisznó titka különdjíban részesült.

Továbbra is divatosak az olasz maffia filmek és szerencsére nem is szerepelnek rosszul a filmfesztiválokon. A Gomorra például sorra gyűjtötte be az Európai Filmakadémia díjait és Cannes-ban is elvitte a zsűri nagydíját. Még abban az évben egy másik olasz film kapta a zsűri különdíját Cannes-ban, ami csak most került a magyar mozikba. Ez az Il Divo.
Bár nem kimondott maffiafilm, mégis érdekes kérdéseket vet fel az olasz politika és a maffia közötti kapcsolatról. A film Giulio Andreotti olasz miniszterelnök utolsó ciklusát mutatja be, amikor sorozatos politikai gyilkosságok történtek és elindult ellene a maffia per. Egy igazi dokumentumfilm, igényesen kivitelezve és talán elsőre nehezen is emészthetően (kivéve aki tisztában van az olasz politika ekkori történelmével) amire még egy lapáttal rátesz a pörgő olasz nyelv miatti gyors feliratváltás és a nehezen olvasható betűk (fehér háttér előtt fehér betűk). Ha ezt meg tudjuk emészteni: a jó zene (egy-egy a filmben felbukkanó jelenet, karakteres zenei aláfestéssel és képbevágásokkal igen hatásos és emlékezetes) a kitűnő alakítások egy igazi izgalmas és kérdésekkel teli filmmé teszik az Il Divo-t.
Giulio Andreotti a Kereszténydemokrata Párttal 7-szer volt Olaszország miniszterelnöke. Talán már ezt is a maffiával kapcsolatos viszonyával köthetnénk össze, de Olaszországban ez cseppet se ritka. Mindenesetre ügyes és kitartó politikus volt. A filmben politikájáról ugyan nem sokat tudunk meg, magatartásáról, viselkedéséről annál inkább. Az őt alakító Toni Servillo, akit a Gomorra-ban láthattunk ismételten egy kitűnő alakítást nyújt kicsit elmaszkírozva.
A film nem foglal állást, helyette inkább tényeket közöl, egyes eseményeket kicsit álomszerűen ábrázolva ezzel jelezve, hogy a dolgok így történtek vagy történhettek. Ajánlatos kicsit utánaolvasni a történelmi eseményeknek mielőtt beülünk a moziba, mivel a sorozatosan és villámgyorsan felbukkanó politikai és egyéb történelmi szereplők kicsit nehezen érthetővé teszik és nem minden pillanatban világos, hogy ki kicsoda és mi miért történik. Bár ha belegondolunk ez a film pont olyan bonyolult, akár az élet.
7/10 pont
Il Divo - A megfoghatatlan (Il Divo) színes feliratos olasz-francia film, 110 perc, 2008
rendező: Paolo Sorrentino
operatőr: Luca Bigazzi