A kiállítást Strohner Márton keramikusművész, a KKMM Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetője nyittotta meg.

„Látkép. Távolról, magasról letekintve egység. Szakrális terep. Emberi építmény, de nem embereknek emelve. Emberi nézőpontból nem átlátható egység. Töredék. Egység. Tartalmazza az egészet. Maradvány. Üzenete állandó, átível az ember történetén.

Munkáimban megjelenő építészeti gyökerű formai elemek jelentésükkel együtt régen, ősidők óta beégtek tudatunkba. Ezen a mindannyiunk számára nagyjából azonos jelentéssel bíró téri formanyelven és a plasztikus agyag felületalakítási lehetőségein keresztül fogalmazok.

A tömeg a tér kitöltése, anyaggal telített forma. A keret a tér határolása, egyfajta negatív tér, mely hiánnyal vagy levegővel van kitöltve. Azzal a levegővel, amit őseink is ki-be szuszogtak, vagy még korábbról adja a lét nélkülözhetetlen keretét.

A keret meghatároz egy befoglalt teret, tömeget, ugyanakkor határt szab külső és belső között. A keret jelentheti valaminek, valakinek a testét is, annak határát, de elhatárolhat külső tényezőktől is. Sajátos vegyületi formában keríti be ugyanazon jellegeket, amik rajta kívül is megvannak, csak más összetételben. Kiemelést jelent, élessé fókuszálva a befoglaltakat, de a rajta kívülire is irányíthatja a figyelmet. A keret átjáró is, kétféle megfoghatatlan mivoltunk között.

Ilyen a kapu, melyet az emberi kultúrák és építményeik megjelenése óta közel azonos, az embert átlényegítő tartalmakkal ruháztak fel. Élvezettel figyelem a kőkultúrák végletekig csupaszított, megrázóan egyszerű módon pusztán a spiritualitásnak szóló, annak emelt építményeit, és élvezettel szemlélem az egymástól térben, időben független korabeli nagykultúrák ma is álló épületeit, vagy azok nyomait, melyek által építőik a kapunyíláson való áthaladás közbeni, láthatatlanul lezajló esemény jelentőségére fókuszálva nagyjából azonos válaszokat adtak. Innen a kapu motívum. De ezt jelenti számomra a lépcső térformája is, mint a térből térbe jutás, a testi és szellemi emelkedés örök eszköze, tere és formája. És ilyen a lépcsős medencetípus is, mint munkáimban sokszor idézett formai elem, amely e tekintetben pedig már valóban nem szorul magyarázatra.

Ebben a sorozatban összefoglalni igyekszem az elmúlt évtizedben megjárt utam. Az elején járok.

A Japán Út pedig egy nagyszerű kitérő volt, melyben igyekeztem tisztelettel fordulni az általam oly nagyra tartott és egyben megfejthetetlen kultúra felé. Ennek a vidám játéknak jelen állását hoztam megmutatni, ami a BRUTÁL nevet viseli.” (Kemény Péter 2019)

A kiállítás megtekinthető: 2019. április 12-ig, hétköznapokon 13-17 óráig.