2017. október 23. - hétfő

Az öregedő agy, Alzheimer kór és memóriazavarok

Az öregedő agy, Alzheimer kór és memóriazavarok

Becslések szerint Magyarországon 150-200 ezer ember szenvedhet Alzheimer-kórban, ám csak töredéküknél ismerik fel a betegséget és még kevesebben, a hivatalos nyilvántartások szerint az érintettek három százaléka jut hozzá a megfelelő kezeléshez. A feledékenység nem feltétlenül jelent Alzheimer-kórt, fontos azonban, hogy feledékeny idős hozzátartozóinknál gondoljunk az Alzheimer-kór lehetőségére és jutassuk el a megfelelő szakemberhez.
Dr. Iván Lászlót, a Semmelweis Egyetem professzorát, az orvostudományok kandidátusát kérdeztük.

Ismerjük az élő szervezetek azon tulajdonságát, hogy amit használunk, az fejlődik, amit nem, az visszafejlődik.
Vonatkozik-e ez a törvényszerűség az öregedő agyra?

Számos vizsgálat szól arról, hogy a központi idegenszernek alapvetően fontos, hogy milyen ingerek érik és milyen behatásokkal, érzelmi kíséretekkel történik mindez.
Amennyiben a központi idegrendszert parlagon hagyjuk heverni, akkor az agyban a sejtek közötti kapcsolatok -amelyek hálózatot alkotnak- a személyiség fejlődését is negatívan határozzák meg. A hálózatképzésükkel biztosítják az emberi agy érlelődését, a személyiség ezzel összefüggő fejlődését.
 A ”használat alatt” azt értjük, hogy az agy és az idegrendszer fejlesztésében a benyomások, érzelmek meghatározó fontosságúak. A személyiség több mint az agy, több mint a sejtek összessége. Genetikailag kódolt örökítő anyagok által ugyan meghatározott, de az én vezérelt tudatos fejlődése, működése, annak kialakulása az érzelmek gazdagodásával a tudáshoz kapcsolódó élményeknek a kialakulása hozza létre.
 
Táplálkozásunk befolyásolja-e az agy működését, ha igen milyen jellemző összefüggések ismertek?
Az elmaradott országokban, de azokban az országokban is, ahol a jólét mellett jelentkeznek az alultápláltság jelei-, a szükséges aminosavaknak, fehérje aminosavaknak, zsíroknak, vitaminoknak, nyomelemeknek a csökkent bevitele, az agy fejlődésében is lemaradást okoznak. Ha több összetevő is elmarad, akkor elég korán már visszafogja az agy és személyiség fejlődését.
 
És a vegetarianizmus?
A vegetáriánusok bizonyos tápanyagokat (húsféléket) mellőznek, de táplálék-kiegészítőkkel a vegetáriánusoknál is nagyon jól lehet biztosítani a fejlődést. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy vannak nagyon rossz szokások, divatok, amikor a vegetarianizmus helyett drákói tápanyag megvonást vezetnek be, ami káros, mert fontos fehérjékből, vitaminokból, rostokból szenvednek hiányt.
 
Miről ismerhető fel az Alzheimer kór korai szakasza és mi a teendő?
Kezdetben, amikor az úgynevezett indítási fázisban van a betegség, gyakorlatilag alig mutatkozik, mert egyéb szellemi károsodások, demenciák is indulhatnak ki. Például szórakozottság, feledékenység, tanulási képességnek a hiányossága. Az érintett személy hangulatilag letörté válik. Ezek a depressziós folyamatok olyanok lehetnek, hogy elfedik a valóságos hátteret. Azt látjuk, mintha depressziós lenne az egyén, mert a depressziónál a figyelem csökken, az érdeklődés beszűkül. Annak a látszatát adhatja, mintha ez egy depresszió lenne, leépülés. Ezeket hívjuk pszeudo-, egyébként áldepressziónak. Másik oldalon vannak az Alzheimer kór általában pszichés jelenségei. Látszólag úgy tűnik, mintha lehangolódna, mintha gátolt lenne, mintha szorongana. Ekkor már elindul a sejtkárosodás, sejtvesztés. Minden olyan dologra fel kell figyelni, amikor a figyelem a gondolkodás, asszociációk, képzettársítások, memorizálások területén változás áll be.
 
A betegségnek vannak-e provokáló tényezői?
Igen. Ma már tudjuk, hogy az egyént érintő stressz hatások, amik nemcsak lelki stressz hatások, hanem a szervezetet érő egyéb stressz hatások is, (akár műtétek, balesetek, mérgezések) provokálhatják. Kétségtelen, hogy maga az alapfolyamat belülről, endogén módon indul meg és eredményezi az előrehaladó leépülést, hanyatlást. Nincs két egyformán induló és egyforma típusú Alzheimer kór sem.
 
Ismerünk 60 évesen már szellemileg leépült és 90 évesen még szellemileg friss személyeket.
Mi lehet ennek a nagy szórásnak az oka?

Azért van ez, mert nincs két egyforma ember, nincs két egyforma genetikai alapozottság és nyilvánvalóan az életúton bekövetkező hatásoknak is van szerepük. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon különbözőek az Alzheimer kór indítási szakaszai. Annak idején egy angol ideggyógyász megállapította egy huszonéves fiúnál, hogy szellemi hanyatlása van, és a vizsgálatok megállapították, hogy Alzheimer kóros. Vannak olyan anomáliák, amelyek a megszokott időponthoz képest előrébb teszik ezeket a folyamatokat. Az idősödéssel mind a normál idősödési változások mind az ezekhez kapcsolódó kórosságok gyakoribbakká válhatnak. Ezek a gyakoribbakká váló folyamatok érinthetik a központi idegrendszert, de kialakíthatják azt is, hogy egész késői időpontban még az ember egészen jól tudja élni az életét. Előfordulhatnak az agyban szenilis plakkok, melyek fiatal korban kevésbé jellemzőek. Már a megtermékenyített petesejtben is fellelhetők kopási pigmentek, de nem azt mondjuk, hogy öregszik a petesejt, hanem az időbeli változásokkal gyakoribbá váló kockázatok növekednek.
 
A jövő tudománya, hogyan tudja majd kezelni az Alzheimer kórt? 100 év múlva milyen élet kilátásai, lesznek az embernek?
A tudományos előrejelzések szerint feltételezzük, hogy a sejtek -köztük a központi idegrendszer sejtjeinek- az öregedési folyamataiban is bele tudunk avatkozni. Az Alzheimer kór olyan komplett és komplex megbetegedés, ahol nem egy-két tényezővel kell számolni, hanem számos folyamatot befolyásoló sokféle helyen kell beavatkozni. Majd a nagy bio-számítógépek, melyek rendelkezésre fognak állni, tudományos módszerekkel képesek lesznek az agyműködését leképezni. Az a feltételezésünk, hogy magának az Alzheimer kór lefolyásának, a sejtpusztulások folyamatának befolyásoló tényezőit akár a gén kombinációt, akár azokat a kémiai biokémiai folyamatokat, amelyek a parányok világában zajlanak, (nanotechnológiák) atomi szinten fel tudjuk tárni a már megtermékenyített petesejtnél, vagy még korábban szülőknél a kockázatokat. Ezeknek a megelőzése, véleményünk szerint befolyásolható lesz és kezelhetővé fog válni a betegség. A jövőben lehetőség nyílik az elektromágneses befolyásolásra, chipek beültetésére és számos olyan dologra, ami ma még a fantázia világa.
 
A világ népességének elöregedése az egyik legnagyobb kihívás.
Milyen tanácsot tudna adni az időskorúaknak, hogy minél tovább élhessenek szellemi frissességben?

A világban három nagy robbanás zajlik. Az első a népesség robbanás. A második a hosszabbéletűség. Nemrég még azt mondtuk, hogy az emberi faj egy tagja nem élhet tovább, mint 118-120 év. Ma már a tudományos kutatások alapján azt mondjuk, hogy 145 - 150 évet is elérhet az ember. A harmadik az információrobbanás. Azért, hogy valaki a várható életkapacitásban, jó életminőségben tudjon élni, a vizsgálatok azt mutatják, hogy nem csak a gének, nemcsak a környezeti feltételek, hanem a saját személyes életmódunk, kultúránk, társadalompolitikánk szintjén látunk fontos feladatokat.

Saját értékelésem: Nincs Mások értékelései: 1 (1 vote)

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Videó beszámolónk Prof. Dr. Iván László: Az öregedő agy, Alzheimer kór és memóriazavarok című előadásáról.

Időpont: 
2009. december 14. 18:00 - 20:00
Az öregedő agy, Alzheimer kór és memóriazavarok

2009. december 14-én, hétfőn este 6 órától az óbudai San Marco Szabadegyetem keretében Prof. Dr. Iván László tart előadást Az öregedő agy, Alzheimer kór és memóriazavarok címmel.