Már minden szempontból agyba-főbe dícsérték Steven Soderbergh új kémthrillerét, aFekete táskát: a film összes kritikai mutatója – a rendezéstől a színészi teljesítményen át a világításig – a maximumon vagy annak közelében áll. Ám egy dolog még kimaradt.

Ünnepélyes keretek között nyitott meg az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum nagysikerű Hónap kincse sorozat legújabb kamaratárlata, mely az Elit és ragyogás: kora vaskori ékszerek Somlótól Hallstattig címet viseli. A bemutatott leleteknek nem csupán régészeti jelentősége rendkívüli, de a nagysikerű Ragyogj! - Ékszerek ideje kiállítás témájára is reflektál.
A tárlat bepillantást enged a vaskori előkelőségek lenyűgöző világába, bemutatva, hogy az ékszerek és egyéb dísztárgyak nem csak dekorációként, hanem társadalmi státuszszimbólumként és a különböző kultúrák között kapocsként is szolgáltak.
A kiállításmegnyitó Dr. Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgatójának köszöntőbeszédével kezdődött, melyben kiemelte, hogy a magyarországi régészet több mint 150 éve alatt, annyi ékszer még nem került elő az egész Dunántúlon, mint a Somlón. Ennek ékes példája a 2024 júniusában előkerült késő bronzkori aranyfólia borítású bronz nyakék - melyet a Széchényi-teremben csodálhat a közönség - és a Somló hegyet újra felhelyezte az európai régészet térképére. A számtalan kora vaskori ékszer tükrözi azt a gazdagságot, amely a sírokból és elásott kincsekből kiolvasható, és bemutatják azokat a távolsági kapcsolatokat, amelyekkel a korszak Somlón és környékén élt előkelői – a Dunántúlon egyedülálló módon – rendelkeztek. Ezeket a műtárgyakat van most szerencsénk most bemutatni.
A tárlatot Nagy Zsuzsanna, Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök házastársa nyitotta meg, aki a régészeti leletekkel kapcsolatban azt mondta, hogy: „Ami most számunkra kincs, az egyszer más kultúrák számára is érték volt. A Magyar Nemzeti Múzeum és a kiváló szakemberek jóvoltából most az ő értékeikbe tekinthetünk be, az utánuk maradt ékszereket és kincseket csodálhatjuk meg. A Kárpát-medence évtizedekre visszamenő története tele van üres lapokkal, egy-egy oldalt most megint sikerült teleírni.”
Soós Bence régész, a Somló kutatási program vaskoros vezetője mutatta be a kiállított tárgyakat, előadásában kiemelte, hogy büszkén mondható, hogy jelen pillanatban a Somló az egyik olyan lelőhely Magyarországon, de a Dunántúlon mindenképpen, ahonnan a kora vaskor emlékeit a legnagyobb mennyiségben ismerhették meg a szakemberek.”
A Somlón talált leletek mellett a tárlat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményéből származó egyéb műtárgyakat is bemutat, melyek a kora vaskori Közép-Európa különböző régióit idézik meg, melyekkel a somlói közösségek kapcsolatokat tarthattak fenn. A látogatók a tárlatban találkozhatnak a világhírű hallstatti temetőből származó leletekkel is.
A kiállított tárgyak a Kr. e. 7. és 5. század közé datálhatóak, legkiemelkedőbb darabjaik között pedig olyan különlegességek szerepelnek, mint egy nagyméretű bronz csónakfibula Itáliából, amely a korszak egyik ikonikus ékszertípusa, valamint egy bronz jogar hengeres csüngőkkel Szlovéniából, amely a vaskori hatalmi szimbólumok egyik kivételes példája. Megtekinthető továbbá egy félhold alakú fibula lemezcsüngőkkel a híres hallstatti temetőből, amely az Alpok vidékének elitkultúráját tükrözi, valamint egy madáralakkal díszített fibula a Somlóról, amely különleges motívumaival tűnik ki a korszak ékszerei közül. A tárlat egyedülálló betekintést nyújt a Kárpát-medence vaskori közösségeinek ékszerkultúrájába, és megmutatja, milyen módon kapcsolódtak a korabeli Európa más elit közösségeihez.
A kamarakiállítás 2025. május 2-ig látható a bronzkori nyakékkel együtt az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében.