A VII. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál legtöbb elismerésével a Békéscsabai Jókai Színház My Fair Lady című musicalje büszkélkedhet.

A díjesőért Radó Denise Jászai Mari-díjas színésznőnek, az előadás rendezőjének kijár a gratuláció. A Szarvasi Vízi Színház vasárnap esti díjkiosztó gáláján a produkció megkapta A legjobb előadás és A legjobb zenés rendezés díját.

Az Eliza Doolittle-t alakító Papp Barbara elnyerte A legígéretesebb tehetség díját, több előadásban, produkcióban, köztük persze Harry figurájában nyújtott színvonalas alakításáért Ragány Misa A legjobb mellékszereplő díját érdemelte ki. A Jászai-díjas Bartus Gyula Polgármesteri különdíja pedig Pickering ezredest jutalmazta. Egyetlen előadás ugyanazon a megmérettetésen ritkán részesül ennyi kitüntetésben. Radó Denise Jászai Mari-díjas színésznővel, az előadás rendezőjével Niedzielsky Katalin beszélgetett.

Radó Denise: A szeretetteljes légkör nélkül nem lett volna ilyen az előadás
„Nagyon boldog vagyok, hogy a szarvasi közönség és a társadalmi zsűri is érdemesnek találta az előadást a díjazásra. Nekem már az nagy kitüntetés volt, hogy ott dolgozhattam Békéscsabán, ahol születtem, hogy megismerhettem a Jókai Színház kiváló társulatát, sok nagyszerű embert. Külön büszke vagyok Papp Barbarára, aki már most, fiatal kora ellenére kiemelkedő színésznő. Biztos vagyok benne, igazi csiszolt gyémánt lesz belőle. Ő ugyan nekem köszönte meg a kitüntetést, de én úgy gondolom, csak igazi gyémántot lehet csiszolni, üveget nem – mondta Radó Denise, majd színész- és alkotótársait méltatta.
Szuper teljesítménynek nevezte többek között Húros Annamária díszlet- és jelmeztervező munkáját, Sebestyén Csaba koreográfiáját, akik hozzájárultak a teljes élményhez. Olyan díszletet, koreográfiát alkottak, amelyben a színészek a legjobb formájukat tudták hozni, amelyben jól érezték magukat. Hangsúlyozta, hogy a jelmez, a díszlet és a koreográfia nagyon sokat tud segíteni abban, hogy a színészek tökéletesre tudják formálni a szerepüket.
A My Fair Ladyvel kapcsolatban én csak csupa jót tudok mondani. Persze nagy öröm, megtiszteltetés az elismerés, de a lényeg az, hogy szeretetteljes légkörben készült az előadás, a társulat, a háttér, a műszak, Rázga Áron zenei vezetése, a színitanodások akarása nélkül nem lett volna ilyen. A rendezők sokszor azt mondják, nekik kiváló ötleteik voltak, minden szuper volt, csak a társulat, a tervezők, a nézők nem értették. Szerintem az a jó, ha a rendezőről azt se tudják, hogy létezik. A legnagyobb dicséret, hogy a közönség jól fogadta, szerette az előadást; hogy még külön díjakat is kaptunk, az már csak a korona az egészre.” (Niedzielsky Katalin)