Európa újra mozizni megy!” – Tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet, amelyen tavaly 40 ország 700 mozijában több mint 90.000 néző vett részt.

Számos pompás corvina és más díszkódex érkezett magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, New Yorktól Párizson keresztül Bécsig az Országos Széchényi Könyvtárba.
A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal lesz látható Magyarországon. Igazi különlegesség, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozik a kiállításon.
A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott uralkodói könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. Ez a korban olyannyira jelentős gyűjteménynek számított, hogy méreteiben csak a pápa bibliotékája múlta felül. Az Itálián inneni Európa legelső és legnagyobb reneszánsz gyűjteményének tekinthető.
Kevésbé köztudott, hogy pompás itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A kiállítás a Budán készült corvinákat mutatja be eddig soha nem látott részletességgel. Az, hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestők, könyvkötők, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhető.
A világhírű könyvtárból jelenlegi ismereteink szerint 216 corvina maradt fenn, a többi a történelem viharaiban elpusztult, vagy elveszett. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek a könyvtár végső pusztulása (1541) előtt kikerültek az országból. Az uralkodó halála (1490) után ugyanis II. Ulászló és II. Lajos megannyi könyvet elajándékozott.
Az osztrák fővárosból jött az a különleges görög nyelvű kötet, amelyről csak 2010-ben derült ki, hogy Mátyás egyik corvinája, de látható a budai műhely legszebb stíluskörének névadó csúcsdarabja, a Cassianus-corvina is, amelyet jelenleg Párizsban őriznek. Lipcséből érkezett az a corvina, amely egyedüliként őrizte meg Bíborbanszületett Konstantin (†959) bizánci császár művét az udvari szertartásrendről. De látható a Vatikáni Apostoli Könyvtárból az úgynevezett „vatikáni misszálé”. A budai műhely legjelentősebb könyvfestőjének, a milánói Francesco da Castellónak több pompás kéziratát is megtekintheti a nagyközönség, köztük egy torinói magángyűjtemény kincseit is.
A budai műhely nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, magas rangú főpapok is megbízói közé tartoztak. Számos darabot bemutatnak a nekik készült kódexekből. Párizsból érkezett Szatmári György pécsi püspök rendkívüli szépségű breviáriuma. Kálmáncsehi Domonkos három díszkódexét is kiállítják: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.
A kiállítás megtekinthető 2018. november 6. és 2019. február 9. között.
A kiállítás helyszíne: Országos Széchényi Könyvtár
1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6., Budavári Palota "F" épület





















