Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
Számos pompás corvina és más díszkódex érkezett magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, New Yorktól Párizson keresztül Bécsig az Országos Széchényi Könyvtárba.
A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal lesz látható Magyarországon. Igazi különlegesség, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozik a kiállításon.
A Corvina könyvtár Mátyás király itáliai mintára megalkotott uralkodói könyvtára volt, amely megközelítőleg 2000 kötetet tartalmazott. Ez a korban olyannyira jelentős gyűjteménynek számított, hogy méreteiben csak a pápa bibliotékája múlta felül. Az Itálián inneni Európa legelső és legnagyobb reneszánsz gyűjteményének tekinthető.
Kevésbé köztudott, hogy pompás itáliai kódexek megrendelése mellett a magyar királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A kiállítás a Budán készült corvinákat mutatja be eddig soha nem látott részletességgel. Az, hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestők, könyvkötők, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhető.
A világhírű könyvtárból jelenlegi ismereteink szerint 216 corvina maradt fenn, a többi a történelem viharaiban elpusztult, vagy elveszett. Azok a kötetek élték túl az évszázadokat, amelyek a könyvtár végső pusztulása (1541) előtt kikerültek az országból. Az uralkodó halála (1490) után ugyanis II. Ulászló és II. Lajos megannyi könyvet elajándékozott.
Az osztrák fővárosból jött az a különleges görög nyelvű kötet, amelyről csak 2010-ben derült ki, hogy Mátyás egyik corvinája, de látható a budai műhely legszebb stíluskörének névadó csúcsdarabja, a Cassianus-corvina is, amelyet jelenleg Párizsban őriznek. Lipcséből érkezett az a corvina, amely egyedüliként őrizte meg Bíborbanszületett Konstantin (†959) bizánci császár művét az udvari szertartásrendről. De látható a Vatikáni Apostoli Könyvtárból az úgynevezett „vatikáni misszálé”. A budai műhely legjelentősebb könyvfestőjének, a milánói Francesco da Castellónak több pompás kéziratát is megtekintheti a nagyközönség, köztük egy torinói magángyűjtemény kincseit is.
A budai műhely nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, magas rangú főpapok is megbízói közé tartoztak. Számos darabot bemutatnak a nekik készült kódexekből. Párizsból érkezett Szatmári György pécsi püspök rendkívüli szépségű breviáriuma. Kálmáncsehi Domonkos három díszkódexét is kiállítják: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.
A kiállítás megtekinthető 2018. november 6. és 2019. február 9. között.
A kiállítás helyszíne: Országos Széchényi Könyvtár
1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6., Budavári Palota "F" épület