Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
Könyvbemutató a Mai Manó Házban.
Mecamor építését 1969-ben kezdték meg az egykori Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a mai Örményországban. A mesterségesen létrehozott település azoknak a munkásoknak adott volna otthont, akik az 1976 és 1980 közt felépített atomerőműben később dolgozni kezdtek a város szomszédságában. Ám a tervezők reményei sosem váltak valóra; egy 1988-as földrengés miatt a reaktort leállították, és a Szovjetunió összeomlása után 1989-ben a város munkálatait is bizonytalan időre felfüggesztették. Így Mecamor – egy csúcstechnikai fejlettséget elérő nemzet vágyálmának szimbóluma – máig befejezetlen maradt, és dacára az erőmű 1995-ös újraindításának, az állapota azóta is romlik.
Az Utopia and Collapse (Utópia és összeomlás) című művészkönyv Mecamor tündöklését és bukását dokumentálja. A munka az atomváros szájhagyományi emlékeit, Sarhat Petrosyan és más közreműködők esszéit, valamint Katharina Roters művészeti és fotográfiai kutatásainak több mint száz képet felölelő válogatását rendezi egy kötetbe. A feldolgozott témák közt szerepel az örmény kultúr- és építészettörténet, a szovjet atomográdok tipológiája, továbbá a modern romok fenomenológiája is. Az atommunkások által ma is lakott település egy bukott utópia romvárosa. Esete annyira sajátos örmény változatát adja a ’60-as ’70-es évek szovjet modernizmusának, hogy arra mindenkinek érdemes odafigyelnie, aki érdeklődik a korszak építészete iránt.
Katharina Roters (1969, Köln) képzőművész 1999-ben végzett a Düsseldorf Művészeti Akadémia Festészet Karán. Első fotóprojektjét, a Jerevan Concrete-ot 1999-ben készítette az örmény fővárosban. 2014-ben a Magyar kockák (Hungarian Cubes) című könyvét a Német Építészeti Múzeum (DAM) és a Frankfurti Könyvvásár Építészeti Könyv Díjával (DAM Architectural Book Award) tüntették ki. A kötet a hatvanas-hetvenes években épült magyarországi vidéki családi házak, a Kádár-kockának is nevezett épületek díszítőművészetét mutatta be. Roters a 2016-os Velencei Építészeti Biennálén részt vett az örmény pavilon kiállító művészeként.
Sarhat Petrosyan az örményországi National University of Architecture and Construction építészeti karán szerezte mester diplomáját, és ugyanezen intézmény ‘Urban Planning’ nevű karán végezte doktori tanulmányait. Az egyetemen 2004 és 2017 között professzori pozíciót töltött be. Érdeklődésének középpontjában a városi design és a mögötte húzódó irányelvek, valamint a városfejlesztés állnak. 2016-ban a Velencei Építészeti Biennále örmény nemzeti pavilonjának a kurátora volt. Az Urbanlab igazgatója volt annak alapításától egészen 2018 augusztusáig.
Résztvevők: Katharina Roters, Sarhat Petrosyan. Moderátor: Kovács Dániel (művészettörténész, kurátor, az Építészfórum társfőszerkesztője)
2020. január 29., szerda, 18.00 – Mai Manó Ház
Angol nyelvű program. A könyvbemutatóra a belépés ingyenes.