A Magyar Filmadatbázis adatai alapján közel 1,4 milliárd forint bevétellel és 84%-os értékeléssel a Zootropolis 2. című akciódús animáció volt a magyarok kedvence 2025-ben. Az Avatar: Tűz és Hamu áll a második helyen és dobogós az Így neveld a sárkányodat. Negyedik az F1 – A film, az ötödik pedig a Lilo és Stitch – A csillagkutya. A franchise-ok, folytatások és adaptációk most is dominálnak a listán.

Lajtha László, Kossuth-díjas magyar népzenegyűjtő, zeneszerző és zenepedagógus tiszteletére tartanak ünnepi megemlékezést és koszorúzást június 30-án, Budapesten.
A Lajtha László (1892-1963) zeneszerző és népzenegyűjtő tiszteletére rendezett ünnepség a zeneszerző emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődik a budapesti Váci utca 79-es számú ház előtt június 30-án 17 órakor. A zeneszerző 1923-ban költözött ide családjával és egészen 1963-ban bekövetkezett haláláig ez volt az otthona. Itt alkotta meg művei nagy részét, és itt nevelte fel két nemzetközi hírű tudóssá lett fiát is.
Az emléktáblánál beszédet mond Árendás Péter a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívumának tárvezetője, majd a Tükrös zenekar vezetésével, közös zenés sétával indulnak Lajtha László Károlyi-kerti szobrához. Itt Pálóczy Krisztina a Néprajzi Múzeum Népzenei Gyűjteményének munkatársa, Lajtha-díjas muzeológus emlékezik meg a zeneszerzőről.
Lajtha Lászlót a népzene, és általában a népi hagyományok iránti szenvedélyes szeretete, és elhivatottsága vezérelte. Még csak 18 éves volt, amikor Bartók nyomán népzenegyűjtő útra indult Erdélybe, édesanyja szülőhelyére. Számos elismerésben részesült már életében is, többek között - Liszt Ferenc után másodikként - a Francia Szépművészeti Akadémia tagjává választották. Népzenekutatóként főként a hangszeres népzene és a vallásos népének gyűjtésével vált kiemelkedővé, emellett az 1972-ben megindult magyar táncházmozgalom alapvető forrásanyagául is Lajtha széki gyűjtése szolgált.





















