A sajtóban sokat olvashattunk róla, most nézzük, milyen paraméterei vannak egy nukleáris erőmű létesítésének.

Először 1988-ban merült fel a szénerőművek atomerőművekre való lecserélésének gondolata az Egyesült Királyságban, de kismillió ok és körülmény miatt csak pár éve kezdődött meg a 6 millió háztartás energiaellátását érintő Hinkley Point C építése. Többtucat cikk született erről a magyar sajtóban is, hiszen az ügy tanulságos iránymutatást adott az energetikai helyzetet, valamint a biztonsági- és környezetvédelmi álláspontokat illetően. No de Hogyan építsünk nukleáris erőművet? – fordult meg a kérdés egy dokumentumfilmes stáb fejében, akik aztán meg is örökítették a gigantikus munkálatokat. Hazánkban a Viasat Explore kalandcsatornán érhető el a kétrészes film február 16-án és 23-án 19:45-kor.

Első lépésben szereznünk kell 22 milliárd angol fontot (azaz nagyságrendileg 9 billió forintot), aztán keresnünk kell egy 250 futballpályának megfelelő méretű ingatlanterületet, és indulhat a munka, természetesen kismillió biztonsági előírásnak is eleget téve!

Európa egyik legnagyobb nukleáris erőműve, a Hinkley Point C már épül az angliai Somerset egyik elhagyatott sarkában. A jelenlegi tervek szerint 2027-ben áll munkába, és úgy 60 évig biztosan üzemel majd, miközben közel 6 millió otthont lát el energiával. Mamutvállalkozás, amely kivitelezésének minden pontja óriási felelősséggel jár – főleg, hogy az erőműbe egy olyan újfajta nukleáris reaktort telepítenek, amelyhez fogható még nem üzemelt Európában. És hogy miért olyan gigantikus ez a vállalkozás?

Íme néhány példa a Hogyan építsünk nukleáris erőművet dokumentumfilm alapján:

•          A munkálatok megkezdésekor (2014-ben) 400 munkás dolgozott a tervezett építkezés helyszínére vezető utakon, egy körforgalom és egy ideiglenes kikötő felállításán. Egy évvel később egy 1000 munkás elszállásolására alkalmas területet különítettek el, 2016-tól pedig egy külön busztársaság 160 buszból álló flottája szállítja az építkezésre a dolgozókat. A teljes építkezés 5 000 építő, beszállító és mérnök segítségével történik majd.

•          A Hinkley Point C-ben nem egy, hanem mindjárt két nukleáris reaktor is épül, amelynek olyan masszív az alapzata, hogy reaktoronként három napon át folyamatosan önteni kellett bele a betonkeveréket, hogy feltölthessék – ha egyszer elkezdődött az öntés, akkor már nem lehetett leállni, különben az egész kárba veszett volna.

•          Három hűtőcsatorna vezet majd az erőműhöz, ezek közül az első egy 3,5 km hosszú földalatti járat, ami a Bristol-csatornát köti össze az erőművel és másodpercenként 120 000 liter tengervizet forgat meg, amely a reaktor hűtéséhez elengedhetetlen. Ennek kifúrásához olyan gigantikus fúrót kellett üzembe helyezni, amelynek az elemeit a helyszínre szállítani kisebbfajta logisztikai csoda volt. A tengervizet pedig 4 darab, egyenként 44 méter hosszú és 8 méter magas szerkezet gyűjti be és szűri meg, melynek telepítése olyan, mintha egy óriás legózna – a víz alatt. Ráadásul a „játék” előtt még arról is meg kellett bizonyosodni, hogy a tengerfenéken nem maradtak-e bombák a II. világháborúból...

•          A reaktor biztonsági bélése öt masszív, gyűrűalakú elemből áll. Csak az alsó szekció nagyjából 60 méter magas, és ezt a gyűrűt milliméteres pontosággal kellett megmunkálni, tekintve, hogy az első biztonsági gátat jelenti egy esetleges szivárgás esetén. Az elem elhelyezéséhez a világ legnagyobb daruját használták fel: a Big Carl névre hallgató, 250 méter magas emelőszerkezet megépítése is külön mutatvány volt, hisz csak az elemek odaszállítása 400 részletben történt.

Ahogy a Viasat Explore dokumentumfilmjéből kiderül, a Hinkley Point C csapatának az elkövetkező években még egy áradásgátló rendszert is fel kell építenie – egy mérnöki csodát, ami még az olyan, nagyjából 10 000 évente jelentkező vihardagályok ellen is védettséget nyújt, ami anno a fukusimai atomerőmű-balesetet okozta. És talán nem is gondolnánk, de a mérnökök a tervezés során még egy esetleges meteorit becsapódását is számításba vették…