Pasolini filmek a Cinema MOM-ban március 5-től egy hónapig.

Pasolini születésnek 100. évfordulójára emlékezünk 2022. március 5-én. Ez alkalomból a Pannónia Szórakoztató Kft. cégcsoport által üzemeltetett Cinema MOM ünnepi retrospektív vetítéssorozatot rendez a Budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésével. 

Vetítések:

    március 5. (Pasolini 100.): 19:00 Salò, avagy Szodoma 120 napja

    március 10-i műsorhét: 18:30 Salò, avagy Szodoma 120 napja

    március 17-i műsorhét: 18:30 Az ezeregyéjszaka virágai

    március 24-i műsorhét: 18:30 Canterbury mesék

    március 31-i műsorhét: 18:30 Dekameron

Ki is volt ez a XX. századi, meg nem értett zseni? Tanár, költő, esztéta, aki csak harminckilenc évesen kezdett filmezni. Saját személyes kérdéseit szublimálta, így kerek, gazdag, sokoldalú hagyaték maradt ránk. Sokan máig nem értik művészetét, szarkazmusát.

Az Élet trilógiája Pier Paolo Pasolini 1970 és 1974 között forgatott három filmjének összefoglaló címe: Dekameron, Canterbury mesék, Az Ezeregyéjszaka virágai. Mindhárom alkotás a középkorban keletkezett klasszikus mese- és novellagyűjteményeken alapul. Az olasz cenzúra a Dekameront és a Canterbury meséket egy időre be is tiltotta. A trilógia zenei konzultánsa Ennio Morricone volt. A filmek erőteljes atmoszférája jelentős részben az autentikus forgatási helyszíneknek és a zömmel amatőr szereplőknek köszönhető.

A Giovanni Boccaccio közismert novellagyűjteménye alapján készült, 1971-ben bemutatott olasz–francia–NSZK koprodukció, a Dekameron az 1971-es nyugat-berlini filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat (a zsűri különdíja) kapott.

Geoffrey Chaucer töredékesen elkészült, részben verses mesegyűjteménye alapján forgatott, 1972-ben bemutatott olasz–francia koprodukció, a Canterbury mesék az 1972-es nyugat-berlini filmfesztiválon Arany Medve-díjat (a fesztivál nagydíja) kapott.

A közismert arab gyűjtemény, Az ezeregyéjszaka meséi alapján készült, hasonló című, 1974-ben bemutatott olasz–francia játékfilm az 1974-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját.

Mindhárom filmnek tehát fontos, elismert, a mai napig irodalmi kánonunkba sorolt mű az alapja. Míg az első kettő alapvetően a görög–judeo–keresztény kultúrkörhez köthető; a harmadik részben ind, perzsa, ókori mezopotámiai, zsidó, óegyiptomi, döntően azonban az arab hitvilágba és motívumkincsbe ágyazott.

„(…) Bár három, alapjában különböző alkotást látunk, a formaszervező elv … az öröm. … mindhárom örömforrás (a szexualitás, a művészi alkotás és az önmegvalósítás).” Csejk Miklós: Az erotika ábrázolásának problematikája, avagy az egyre jobban idegesítő tabuk erdejében - Pier Paolo Pasolini-filmek DVD-n

Érdekesség, hogy Pasolini maga játssza a Canterbury mesékben Chaucer-t, illetve Giottót. A Dekameronban mindennapi bűneink mibenlétéről, bűntudatunk eredetéről gondolkodik el a neves rendező. „Majd háromezer éve ugyanazokat a történelmi bűnöket ismételgetjük, s ez egyre jobban erősíti a gyanút, miszerint mindez a kultúrkörünkből következik.” Csejk: Uott

Pasolini utolsó alkotása, a Salò, avagy Szodoma 120 napja egy „antitrilógia” első fejezeteként készült.

„(…) a Salóban megtalálható minden, ami kultúrkörünk szégyenével kapcsolatos.” Csejk: Uott