Válaszol a TIER.

Az elektromos rollerek a kijelölt kerékpárutakon használhatók legbiztonságosabban a világ vezető megosztott mikromobilitás szolgáltatójának tapasztalatai szerint. Ennek ellenére előfordul, hogy rollerezők vagy kerékpárosok a járdán közlekednek, így pedig konfliktusba kerülhetnek a gyalogosokkal. A TIER az InnovationBubble segítségével átfogó kutatást készített arról, hogy kik, és miért használják a járdákat a különböző közlekedési eszközökkel. A járdák elsősorban a gyalogosok számára készültek, nem céljuk, hogy megfeleljenek a mikromobilitási eszközökkel közlekedők igényeinek. Amellett, hogy zavarhatják a gyalogosokat a náluk sokkal gyorsabban haladó rollerezők, még balesetveszélyes helyzet is kialakulhat. Ráadásul a mikromobilitási eszközzel nehezebb navigálni a zsúfolt járdán, és gondot okozhatnak a gödrök, kitüremkedések vagy más úthibák.

A TIER kutatása szerint a járdán való rolleres vagy kerékpáros közlekedés elsődleges oka az, hogy az emberek nem érzik magukat biztonságban az utakon, az autókat veszélyesebbnek tartják, mint a gyalogosokat. A köztudatban jobban jelen van az autóbalesetek gyakorisága, a járdán viszont hamis biztonságérzet alakul ki, a gyalogosok közötti szlalomozást kevesebben érzik veszélyesnek. A felmérés arra is rávilágított, hogy ha az emberek látnak másokat a járdán rollerezni vagy biciklizni, sokkal elfogadhatóbbnak tartják, hogy ők is így tegyenek, olyan országokban is, ahol ez illegális.

Hogyan lehetne megoldani a mikromobilitási eszközökkel közlekedők problémáit? A kutatás alapján a válasz egyszerű, a kerékpárutak és -sávok számának növelésével. A TIER tapasztalatai szerint maguk a bringások, rolleresek is szívesebben mennek az erre kijelölt nyomvonalon, ha van rá lehetőségük. Ráadásul ott, ahol megfelelő az infrastruktúra, szívesen állnak át az emberek az autóról fenttartható közlekedési eszközökre.

A járványhelyzet miatt 2020-ban Európa-szerte új kerékpáros beruházások kezdődtek, az Európai Kerékpárosok Szövetsége szerint a nagyvárosok legalább 1000 km új kerékpársávot alakítottak ki, több helyen forgalomcsillapító intézkedéseket vezettek be és autómentes utcákat hoztak létre. Az átalakítások hatására Párizsban a becslések szerint 2020 tavasza óta 70 százalékkal nőtt a kerékpárosok száma, Lisszabonban 25 százalékkal, Barcelonában pedig 10 százalékkal emelkedett ugyanez a szám. Budapesten 2020-ban 15 százalékos növekedést regisztrált a Budapesti Közlekedési Központ.

A megfelelő infrastruktúra mellett szükség van átlátható és egységes szabályozásra is. Hazánkban is elindult a párbeszéd a KRESZ átalakításáról, amely figyelembe venné a mikromobilitási eszközök sokszínűségét is. A TIER 22 európai és közel-keleti ország több mint 260 városában szerzett szerteágazó tapasztalatokat az e-rollerek használatának szabályozásáról, amelyeket készséggel megoszt a KRESZ módosításának tervezetén dolgozó magyarországi szakemberekkel. A vállalat szerint az e-rollerek legnagyobb biztonsággal a kerékpárutakon használhatók, átlagos sebességük a biciklisekéhez áll a legközelebb, így itt a legkisebb a különböző balesetek előfordulási valószínűsége. Továbbá a cég szorgalmazza, hogy a különböző típusú e-rollereket végsebességük szerint kategorizálják, ez ugyanis – a teljesítményalapú besorolással szemben – lehetővé teszi a nagyobb súlyú, de stabilabb, így biztonságosabban irányítható eszközök használatát.

Érdemes a nagyvárosoknak befektetni a mikromobilitási eszközök infrastruktúrájának kialakítására, hiszen ezek a járművek megoldást jelenthetnek a városi közlekedés okozta károsanyag-kibocsátásra, a dugókra és a közterek zsúfoltságára.