Húsvéttól Szent Iván éjjeléig a világszínház ünnepi találkozópontjává válik Budapest és Magyarország.

2023. április 01. és július 01. között 35 ország 200 társulata érkezik hazánkba a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében. A magyarországi olimpiához csatlakozó budapesti és a vidéki teátrumok egy külföldi és egy határon túli produkciót fogadnak – hogy melyeket, arról ők maguk döntenek. Így a Magyarországgal szomszédos országok magyar nyelvű színházi műhelyei is részesei lehetnek az olimpiának, a külföldi társulatok meghívása pedig tartós nemzetközi kapcsolatok kialakulását jelentheti a magyar teátrumok számára.

Folyamatosan bővülő programkínálat

A 10. Színházi Olimpia most induló weboldalán már most megtekinthető a programok egy része, amelyek között találunk prózai, zenés és táncelőadásokat, gyermek- és ifjúsági színházi darabokat is. A következő hetekben újabb és újabb produkciók válnak majd nyilvánossá a közönség számára. A programokról és a színházi ünneppel kapcsolatos hírekről az oldalon olvashatnak.

Az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház, valamint a kortárs magyar színházi seregszemlét szervező Debrecen az olimpia kiemelt helyszínei. Az ISTA (International School of Theatre Anthropology) műhelyként működik Pécsváradon Eugenio Barba szellemi irányítása alatt. A magyar bábszínházak és a táncművészek is egész országra kiterjedő programsorozattal csatlakoznak az olimpiához. A programban utcaszínházi látványosságok éppúgy szerepelnek, mint szakmai események: könyvbemutatók, workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és konferenciák. Az olimpia kínálatának szakrális vonulatát a passió előadások jelentik.

Fesztivál a fesztiválban

A jubileumi színházi fesztivál központi eseményeit a IX. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) öleli fel a Nemzeti Színházban. A MITEM többéves sikere miatt nyerte el a Színházi Olimpia nemzetközi bizottságának bizalmát a Nemzeti Színház és Vidnyánszky Attila, aki az olimpia művészeti vezetője.Magyarország legnagyobb színházi fesztiválján olyan szakmai óriások rendezéseivel és munkájával találkozhat majd a hazai közönség, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Romeo Castellucci, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Eugenio Barba, Alessandro Serra, Liu Libin vagy Declan Donnellan.

„A MITEM a 2014-es alapítása óta a párbeszéd, a nyitottság, az egymás iránti kíváncsiság szellemében szerveződik. A mai válságos időkben még fontosabbak a színház képzeletbeli bárkáján átmenteni ezeket az értékeket. A kultúra segítségével kell a párbeszéd hídjait fenntartani, amelyeket a politika lerombol.” – mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.

Lesznek bábos és táncfesztiválok is, és fesztivált rendez az idén 100 éves Budapesti Operettszínház is. Az alternatív szcénát – többek között – a Jurányi Ház és a Bethlen Téri Színház képviseli. A Győri Nemzeti Színház a Duna menti teátrumokat fogja össze. Az amatőröknek és a diákszínjátszóknak is lesznek fesztiváljai.

Madách-bicentenárium a középpontban

Az olimpia egyik fókuszát a magyar drámairodalom egyik legnagyobb alkotója, Madách Imre jelenti, aki 200 éve, 1823-ban születetett, és akinek 140 éve mutatták be fő művét, Az ember tragédiáját. Madách munkásságát nemcsak konferenciák, kiállítások, új könyvek mutatják be, hanem egy egyedülálló esemény is. A világ számos országának színművészeti iskoláiból – Kanadától Anglián át Görögországig – érkeznek csoportok, akik Az ember tragédiája egyes színeit dolgozzák fel, majd ezekből egy nagy közös produkció is készül. Az ember tragédiájából származik 2023-as Színházi Olimpia mottója is: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”

Olimpia alapító művész hazánkról

Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója és nemzetközi szakmai bizottságának elnöke így nyilatkozik arról, miért Magyarországra esett a választás a tizedik esemény kapcsán: “Azért, mert a régi és nagyszerű színházi hagyományokkal büszkélkedő Magyarország a színházi elmélet és gyakorlat világméretű fejleményeinek aktív alakítója. A gyönyörű Budapest a világ kulturális örökségének egyedülálló műemléke, nemzetközi kulturális metropoliszként készen áll, hogy hidakat építsen más színházi hagyományok felé. Tehetséges és tapasztalt művészeti, műszaki és ügyviteli szakembereinek köszönhetően a Nemzeti Színház a magyar színházi szakma intézményi központja: egyaránt nyitott a nemzetközi avantgárd színházi elképzelésekre és a hagyományok ápolására. Ez teszi különösen alkalmassá, hogy hídként összekössön különböző iskolákat és színpadi formanyelveket. Világunkban, melyet a színházak homogenizálódása jellemez, a Nemzeti Színház a harmóniateremtés és Új Humanizmus mottó jegyében a sokszínűség, tolerancia, multikulturalizmus elkötelezett támogatója.”

Jelkép és feladat

A 10. Színházi Olimpia jelképe egy bárka. A bibliai párhuzamot is megidézve ezen menthetjük át önmagunkat és értékeinket. Hogy hová? A szervezők azt remélik: a békés jövőbe. Európában, a szomszédunkban háború van. Nagyhatalmak és kis országok nukleáris fegyverek alkalmazásával fenyegetőznek. Ilyenkor felmerül a kérdés: mi a művészek dolga? Szükség van-e ilyenkor a művészetre? Van-e létjogosultsága ezekben az időkben egy olyan kulturális eseménynek, mint a Színházi Olimpia? A művészek, akik a 10. Színházi Olimpiát szervezik, abban bíznak, hogy megóvhatják és ahol szükséges, újjáépíthetik azokat a hidakat, amiket a politika lerombol. Úgy hiszik, ehhez józanságra és mértéktartásra, jövőbe vetett hitre és egymás iránti bizalomra van szükség. És legfőképpen: a párbeszéd fenntartására. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a művészek, a kultúra képviselői nem a politika, az erő nyelvét beszélik, hanem párbeszédre törekszenek. Párbeszédre törekszenek az ukrán színházművészet képviselőivel, akiknek a háború miatt bizonytalan a részvétele a 2023-as olimpián, de most is folynak a tárgyalások, és az utolsó utáni pillanatig biztosítják számukra a lehetőséget, hogy bekerüljenek a programba. De az oroszországi művészekkel is párbeszédre törekszenek, akik a világ egyik legnagyobb színházi életének alkotói, Csehov, Sztanyiszlavszkij, Mejerhold, Ljubimov, Viszockij és Vasziljev országának művészei. A 10. Színházi Olimpia szervezői remélik, hogy ők is mihamarabb visszakerülhetnek a színházi körforgásba.

Mi a Színházi Olimpia?

A hagyomány és a korszerűség jegyében, illetve az ókori olimpiák szellemében 1995-ben Görögországban életre hívott színházi találkozó. Az alapítók neves rendezők és drámaírók, görög, japán, amerikai, spanyol, angol, orosz német és brazil alkotók voltak. A világszínház egyik legnagyobb és legrangosabb eseménye időről időre egy-egy városban, országban talál otthonra. A 2023-as magyarországi olimpia a Színházi Olimpiák történetének 10. eseménye.

Olimpiai városok és üzenetek

1995 – Delphoi (Görögország)

        Az új évezred kapujában

1999 – Sizuoka (Japán)

        Reményt teremtünk

2001 – Moszkva (Oroszország)

        Színház az emberért

2006 – Isztambul (Törökország)

        Minden határon túl

2010 – Szöul (Dél-Korea)

        Az ember és a szeretet

2014 – Peking (Kína)

        Álom

2016 – Wrocław (Lengyelország)

       A világ az igazság helye

2018 – Új-Delhi (India)

        A barátság zászlaja

2019 – Szentpétervár (Oroszország) – Toga (Japán)

        Hidakat teremtünk

2023 – Budapest (Magyarország)

        Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!