Az elmúlt évek legizgalmasabb és legváltozatosabb tartalom kínálatával készül 2025-re a Warner Bros. Discovery streaming platformja, a Max.
Charles Portis amerikai író 1968-ban megjelent könyve visszakalauzol bennünket a polgárháborúból magához térő országba, abba az időszakba, amikor lassan végét ért a „vadnyugat”...
A történet az amerikai polgárháború (1861-1865) után 1978-ban játszódik Arkansas államban. A 14 esztendős Mattie Ross miután vonatra teteti apja tetemét, hogy otthon eltemessék, elhatározza, hogy megbosszulja apja halálát. A konok, makacs és remek üzleti érzékkel rendelkező lány megbízza Rooster Cogburn-ot, hogy kerítse elő apja gyilkosát. Rooster igen komisz rendőrbíró hírében áll, aki mellesleg nem veti meg az italt se. Mattie összefut LaBoeuf-fal, egy texasi rangerrel, aki szintén a gyilkost keresi, mivel az Texasban is megölt egy embert. Rooster a lány által felajánlott pénzért, LaBoeuf a megölt szenátor családja által felajánlott pénzért határozza el, hogy elmennek az Indiánvidékre elkapni a gyilkost. Mattie ragaszkodik hozzá, hogy ő is a két férfivel menjen, vállalja a nehézségeket - amiről fogalmai vannak, de a gyereklány elképzelései messze vannak a valóságtól. A könyv ezt az utat meséli el, azt a pár napot, amíg lelövik a gyilkost, közben persze más jómadarak is puskavégre kerülnek. Rosster testes, nagydarab, félszemű negyvenéves „öreg”, LaBoeuf jósvádájú harmincéves „úgy néz ki, mint jobb családból való” férfi. Nincsenek egymással igazán kibékülve: Rooster a háborút és a vadnyugatot megjárt ember – LaBoeuf, a háborúból fiatal kora miatt kimaradt férfi, akinek határozott negatív véleménye van Roosterről, a háborús dolgokról, a vadnyugatról. Bár szóban piszkálják egymást, a lányt csak megtűrik maguk mellett, de amikor kell, együtt veszik fel a harcot a banditákkal. Rosster magát nem kímélve lovon, kocsin, hátán, karján viszi a kígyómarta Mattie-t az orvoshoz.
A kígyómarás miatt Mattie egyik karját le kell vágni a könyöke fölött – a kaland neki ennyibe kerül.
Mattie „bankár” révén sikeres és elismert lesz, miközben ápolja magatehetetlen anyját. Rooster keresi a helyét, de mind lejjebb és lejjebb csúszik a társadalomban. Cirkuszban dolgozik, amikor 25 év múlva meghal, éppen azelőtt, hogy Mattie meglátogatná. LaBoeuf visszamegy Texasba.
Elmúlt valami ott a Vadnyugaton – a banditák, vonatrablások, serifek, polgárháborús évek már a múlté. Mattie-nek marad a csonka karja, s lelke mélyén valami – amit az öccse tréfálkozva „ Rooster a titkos szerelmed „- nek emleget. És ott van a lélek mélyen az emlék „LaBoeuf rakoncátlan tincséről” is, amely már bizonyára megszelidült – mondja Mattie.
A könyv élvezetes olvasmány. Peregnek az események, a párbeszédek. A környezetről éppen annyit tudunk meg, ami elképzelhetővé teszi a történetet, bemutatja a helyszíneket: a fogadót, a tájat, az Indiánvidéket.
Charles Portis amerikai író 1968-ban megjelent könyve visszakalauzol bennünket a polgárháborúból magához térő országba, abba az időszakba, amikor lassan végét ért a „vadnyugat”...
A könyvből film készült: a Coen-testvérek feldolgozásában, amelyről hol azt olvasom, „a film az azonos című, 1969-es, John Wayne-es westernklasszikus feldolgozása”, hol pedig azt „a Coen-fivérek a John Wayne-es eredetit bevallásuk szerint nem is látták, szkriptjük pusztán Charles Portis regénye alapján íródott” .
Charles Portis: A félszemű, 2011
Cartaphilus Könyvkiadó
ISBN 978 963 266 183 4
